REJTÉLY-MISZTIKA

15+1 tény az ókori Egyiptomról, amely épp olyan meglepő, minthogy ők találták ki a házassági szerződést!

Szerző:
Szabó Anna
Amikor az emberek az ősi időkről beszélnek, alapvetően képzetlen, civilizálatlan embereket látnak maguk előtt, akik hittek a gonosz szellemekben és az átkokban. De ezek sztereotípiák, amelyek csak a fejünkben élnek. Az ókori egyiptomiak élete annyira mozgalmas volt, hogy még a ma élő emberek is meglepődnének, akárcsak ezen a 15+1 tényen!

Mutatunk néhány érdekfeszítő tényt az ókori egyiptomiakról, amelyeket nem találsz a történelemkönyvekben:

1. Úgy tűnhet, hogy az ókori Egyiptom kis ideig tartott, mert az iskolában csak néhány órát szenteltek a történelmének. De ez nem igaz. Egyiptom újkőkori periódusa Kr.e. 9000-ig nyúlik vissza. Az első piramisokat akkor építették, amikor a mamutok még a földön jártak. Az ókori Egyiptom állama a 7. században esett vissza, nem sokkal a vikingek megjelenése előtt.

2. Az ókori Egyiptomban nem voltak fáraók. Az ókori Egyiptom uralkodóit „királynak” vagy „Két föld urának” nevezték. I. Intef teljes címe például a következő volt: „A béke megteremtője a két országban, aki nyugalmat hozott a két földnek és a két országnak”. A cím, a „fáraó” első megjelenése a papi évkönyvekben időszámításunk után 17-ben jelent meg.

3. A leghosszabb uralkodás rekordját II. Pepi állította fel, és nem valószínű, hogy bárki képes lesz megismételni. Egyes tudósok azt állítják, hogy 94 évig uralkodott.

4. A hatalom apáról fiúra szállt, de ha nem lennének férfi utódok, akkor egy nő vált uralkodóvá. Az egyik első nő, aki trónra lépett, Hatsepszut volt. Csakúgy, mint a férfi uralkodóknak, neki is a koronát, a jogart, és a hamis szakállat kellett viselnie. Ezért Hatsepszutot általában szakállal ábrázolják.

5. Általánosan elterjedt vélekedés szerint az uralkodó szolgáit, feleségét és seregét velük együtt temették el, amikor meghaltak. Bár a korábbi temetkezések során valóban előfordultak emberi áldozatok, ezeket hamarosan megszüntették. Egyrészt a temetkezés drága volt, másrészt az élő szolgák sokkal hasznosabbak voltak, mint a mumifikáltak. Figurák és festmények vették át az emberi szolgák helyét a túlvilágon.

6. Állítólag egy uralkodó otthon érezte magát a sírban, ezért minden szükségletét megpróbálták kielégíteni, hogy biztosítsák számára a kényelmet a túlvilágon. A régészek különféle ásatások során csónakokat, aranytrónokat, ékszereket, parfümöket és kozmetikumokat találtak a piramisokban. Állítólag egy embernek enni és inni kellett valamit a másik világban, ezért is tettek italokat és gyümölcsöket is a sírba.

7. Az egyiptomiak az elsők között kezdték háziasítani az állatokat. Eleinte 4500-ban szamarat és i.e. 3000-ben libát háziasítottak. Ugyanakkor a macskákat az egyiptomiak imádták, és először 7500-ban kezdtek emberekkel együtt élni Cipruson, miután a Közel-Keletről behozták őket.

8. Nem rendeztek nagy ünnepeket az esküvő napján. Egyszerűen ajándékot cseréltek.

9. Az ókori Egyiptomban jelentek meg először a házassági szerződések. A szerződés szerint a férj válás esetén köteles volt visszatéríteni a hozományt, feltéve, hogy ő kezdeményezte a válást. A feleségeknek is engedélyt adtak a válás kezdeményezésére.

10. A hollywoodi filmek szerint az egyiptomiak csak fehér ruhadarabokkal takarták testüket, de a régészeti feltárások mást mondanak. Általában nem festették a ruháikat, ezért is maradtak természetes színűek, és ebbe beletartozott a fehér is. A férfiak a derék körül szokták viselni a szoknya alakú, shendyt néven ismert ruhadarabot. A női ruhák ruhából vagy vászonkendőből készítettek maguknak öltözéket, ami egy zsáknak tűnt, de elrejtette a test minden ívét.

11. Az egyiptomi orvoslás könnyedén versenyezhetne a mai kórházak szintjével. Mindegyik orvosnak szűk szakterülete és mély ismeretei voltak az anatómiában. Mindez azért volt, mert testeket mumifikáltak. Az orvosok eltávolították a daganatokat, és a protéziseket készítettek. A szakemberek mesterséges szemgolyókat, ujjakat, fogakat, sőt végtagokat is gyártottak. Mézes borogatást is használtak a sebek megkötésére és fertőtlenítésére.

12. A rendőrség szintén az egyiptomiak által kifejlesztett találmány volt. Az Új Királyságban vált hivatalossá. A rendőrség főként harcosokból és külföldi alkalmazottakból állt. A rendőrök biztosították a rendet a városban, bűnözőket üldöztek, megbizonyosodtak arról, hogy a piacokon az eladók nem verik át az ügyfeleket, és őrizték-e a palotákat és a karavánokat. Szolgálati kutyák és majmok kísérték őket.

13. Szabadidejükben az egyiptomiak társasjátékokkal szórakoztatták magukat. A leghíresebb játékot Senetnek hívták, amely korai őse annak, amit ma sakként ismerünk. A játék a pre-dinasztikus időszakban (i.e. 3500 körül) jelent meg.

14. A múmiákról szóló filmek szívesen mesélnek az ókori egyiptomi nyelvről, ami valójában nem létezett. Természetesen az egyiptomiak beszélgettek egymással, és némi levelezést folytattak - könyveket, végrendeleteket és szerződéseket írtak. Voltak nyelvjárásaik, de ezt leszámítva nyelvük az egyes időszakokra jellemző volt, és nem létezett egységes.

15. Az egyiptológusok legalább 6 egyiptomi típust különböztetnek meg, mindegyiknek van saját nyelve, beleértve az archaikus, az ó, a középső, a késői, a demotikus és a kopt nyelveket. Ám a nyelvüket nem lehet egészen megismerni, mivel sok változást szenvedtek el, és az írási rendszerük, az időszaktól és a társadalmi kontextustól függően. Tehát a mai egyiptológusok aligha fognák fel, amit egy feltámadott múmia mondana.

16. A modern régészeknek nem kell szarkofágokat kinyitniuk, felboncolni a múmiákat és darabonként szétszedni őket. Minden kutatást tomográfiai vizsgálatokkal végeznek, ami segíthet megismerni a múmia életkorát, nemét, társadalmi helyzetét, hogy az ember életében milyen betegségtől szenvedett, hogyan táplálkozott és sok más dolgot is megtudhatnak.
 

forrás

rejtély történelem misztika egyiptom
Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL