Az őrült király és a lángoló férfiak bálja

VI. Károly 1380-ban 12 évesen lett a francia király, és 20 éves koráig nagybátyjai segítették a háborúban és a kormányzásban. Majd 1388-ban megköszönte rokonainak mindazt a segítséget, amit kapott, és visszavette az őt megillető jogokat.
1392-ben rájött a királyra az első 5 perc. Seregével Bretagne-ba készült, amikor a Le Mans-i erdőben járva egyszer csak egy leprás futott elő az egyik bokorból és ezt kiáltotta a királynak: „Ne tovább, nemes királyom, fordulj vissza, elárultak!” Erre Károly leszúrta négy testőrét, míg végül a többiek lefogták. Később mikor felocsúdott, bocsánatot kért…
Ezek után gyakran megesett vele, hogy elfelejtette a körülötte lévők,de még a saját nevét is és azt, hogy ő a király. Például nem egyszer fordult elő az, hogy farkasnak képzelve végigfutott kastélya udvarán, és mindenkire ráüvöltött. Máskor meg azon borult ki, hogy megérintették, ugyanis azt képzelte, hogy üvegből van. De az se piskóta, mikor 5 hónapon át nem volt hajlandó fürdeni és ruhát cserélni.
A legtutibb eset még is az 1393. január 28-án tört ki, amikor Károly felesége, Bajor Izabella jelmezbált rendezett. A király négy, vadembernek öltözött jelmezes társával volt összekötözve egy játék kedvéért, és vadul táncoltak, amikor az uralkodó fivére, a teljesen lerészegedett Lajos orleáns-i herceg megérkezett egy fáklyával a kezében (pedig mindenkinek szóltak, hogy ez kerülendő).

Ezek után tudjuk mi következik. Véletlenül csak hozzáért a fáklya az egyik táncoshoz, akinek öltözéke pillanatok alatt lángra kapott, és átterjedt a körülötte táncolókra, így a királyra is.
Az uralkodó az egyik hölgy lélekjelenlétének köszönhetően megmenekült, ugyanis szoknyájával elfojtotta az égő király tüzét. Nem volt ilyen szerencséje a másik négy táncosnak, akik elevenen elégtek.