A fának beszélő III. György

Az 1760-ban trónra kerülő III. György az egyik legismertebb elmeháborodott király volt. 1788-tól egyre komolyabb rosszullétek gyötörték, amelyek végül képtelenné tették az uralkodásra. Egyes történészek szerint örökletes anyagcsere-betegsége volt, mások szerint bipoláris depresszióval küzdött, megint mások szerint arzénnal mérgezték meg.

A kór tüneteként a király hol a végletekig nyájas volt (egyszer például Kedves Lordjaim és barackocskáim megszólítással fordult a felsőházhoz), hol pedig olyan dührohamok fogták el, hogy kényszerzubbonyt kellett ráadni.

A legenda szerint hosszasan diskurált egy fával, amelyről azt hitte, hogy az a porosz király, máskor egy párnahuzatot gyermekeként dédelgetett, és elültetett egy marhaszeletet, mert azt hitte, hogy az a fán terem.