2. A „tunguz meteorit”

A Tunguzkai esemény Szibéria közepén történt 1908. június 30-án reggel 7 óra 13-kor. Ekkor egy hatalmas fényoszlop tűnt fel, melynek tetején egy gomba alakú felhő volt, majd tűzgömbbé vált, ami még a légkörben felrobbant. Ezt követve még 4-500 métert süllyedt, hogy végül a robbanás helyszínén 30 kilométeres körzetben minden élőlényt hamuvá égessen, és minden fát gyökerestül kitépjen. A letarolt terület 2200 négyzetkilométer. A legközelebbi település a helyszíntől 65 kilométerre található (Vanavara), ahol a szemtanúk állítása szerint ekkor minden ablak üvege betörött, a tajga pedig teljesen letarolódott, a lökéshullám pedig minden embert ledöntött a lábáról. A transzszibériai vasútvonal utasai, akik ekkor 500 kilométerre utaztak éppen, rendkívül világos fénycsóvát és erős rengést érzékeltek. A vasút sínpárja felemelkedett és meggörbült. Szemtanúk szerint a legnagyobb fényjelenség a test felrobbanása után pár perccel volt észlelhető, illetve az 50 kilométeres körzetben is érezhető elektromágneses sugárzás többek bőrét megperzselte. Az elektromágneses vihar négy órán át tartott, a fényjelenségek pedig Portugáliáig és Nagy-Britanniáig is eljutottak.

Az esemény rejtélyességét növeli, hogy a helyszínen nincs nyoma becsapódásnak, nincs kráter a környéken leszámítva a Cseko-tavat, amely a robbanás feltételezett epicentrumától 8 kilométerre található 300 méter átmérőjű, meredek, kúpalakú vízzel kitöltött mélyedés. Azonban a környező tavak igen sekélyek a talaj állandó fagyott állapota miatt, ami miatt e tóra terelődik a gyanú. Vizsgálatok szerint a tó alján kb. 10 méter mélyen az üledéktől eltérő anyag terül el, amely lehet akár a becsapódott test maradványai, vagy a beomlott kráterperem anyaga. A kutatók eddig azonban csak 1,8 méterig tudtak mintákat venni az üledékből. Az élővilágra gyakorolt hatása igen pusztító volt, ugyanis mintegy 100 másodperc alatt nagyjából 8 millió fa dőlt ki a robbanás helyszíne körüli 20-40 kilométeres sávban. Szokatlan, hogy 4-5 kilométerre viszont néhány fatörzs állva maradt, ez az úgynevezett Telegráf-erdő. A hirtelen bekövetkezett környezeti változás miatt ezen a területen megnövekedett a mutációk gyakorisága, a talajban pedig nagy mennyiségben találtak különféle kozmikus anyagokat. Eredetük azonban nem feltétlenül ez az esemény. A rejtélyes esemény nyomaiból megannyi következtetés született, azonban a több mint kétezer négyzetkilométernyi területen történt nagyfokú pusztítás valódi okának máig nincs egzakt tudományos magyarázata.