1. Bűntudat

Az emberek kontroll alatt tartása két dologgal történik: félelemmel és bűntudattal. Amikor arra céloznak, hogy a karmikus tetteid miatt érzelmi reakciók is keletkeznek, például félelem vagy bűntudat, akkor az valójában téves. A karma ugyanis nem ismeri a bűntudat érzését, a karma a cselekvések sorozatáról szól. Nem azért születsz a földre, hogy valami jobbat kapj végül, netán letörlessz valami adósságot. Azért vagy itt, mert mindent meg kell tapasztalnod, és meg kell élned az isteni valóságot. Azért vagy itt, mert így döntöttél, és ennek semmi köze a bűntudathoz és a megszorításokhoz.

Tehát mi is akkor a karma? Sokan gondolkodtak már ezen, és arra a felismerésre jutottak, hogy a karma több, mint aminek hitték. Tulajdonképpen a problémák valójában nem is léteznek. Maga a bizalom hiánya szüli a problémákat, az életbe vetett hit hiánya. Amíg képtelen vagy elengedni a természetellenes elvárásaidat magaddal és másokkal szemben, addig nem jársz jó úton. Amikor azonban elkezdesz bízni, helyes irányba terelődsz, kialakul a testi-lelki egyensúly. Amikor türelmetlen vagy és nem tudod sem magad, sem másokat elfogadni, akkor csak egyre jobban távolodsz a magasabb rendű énedtől, és egyre mélyebbre süllyedsz a sötétben.

Gondolj magadra úgy, mintha egy lámpabúra lennél. Minden alkalommal, amikor valami rossz ér, vagy gondolkodás nélkül cselekszel, netán mohó vagy, mind egy-egy újabb árnyék vagy maszk, ami rád kerül, ahelyett, hogy a belső hangodra hallgatnál. Így egyre nehezebb látni a lámpa belsejében lévő fényt. Minden árny, ami rád vetül, csak tompítja a fényt, ebből táplálkozik az egód.