A farsang vízkereszt napjától (január 6.), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat a 16. és 17. században viszont tiltották, nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka". Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Azért nem utolsó sorban, azt is érdemes megjegyezni, hogy a januári és februári időszak nem csupán farsangi, hanem báli időszak is. Úgyhogy, ha hivatalosak vagyunk egy bálra, ki ne hagyjuk ezt a fantasztikus társasági eseményt, melynek eredete szintén régmúlt időkre tekint vissza...

Egyelőre azonban maradjunk a jól ismert karneváloknál. Kedvcsinálónak néhány kép a legismertebb karneválokról...

{KEPGALERIA}