'Én csak egy sz** vagyok'

Sok inuit történet maradt ránk, köztük olyanok, amelyek az emberek kigyúnyolására szolgálnak.  Ezért akadnak olyan történetek, mint a "Akinek a pénisze akkora volt, hogy leért a térdéig" és „Sz**halom szelleme", de talán a legnagyobb sztori mégiscsak az „Én csak sz** vagyok!”

„A nő, akinek éppen menzesze volt…” – kezdődik a sztori – „senki sem akart neki enni adni.” (Vajon miért? Mi ez a diszkrimináció… ) De a szerencse mellé pártolt és meglátott a tengerben egy bálnát. Úgy döntött, hogy elejti. Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy integetni kezdett és a címben is szereplő ominózus mondatot ismételgette neki, mint egy önbizalomhiányos, megcsömörlött nő. Erre tessék, a bálna felé úszott, majd partra vetette magát mellette. A nő megismételte a mágikus mondatot és puff, a bálna meghalt. (Ha az erdőben megismétlem ezt Bambinak, odajön mellém meghalni?)

Nem teljesen világos a történet a mondanivalója, hogy mit szeretne vele elérni, lehet, hogy csak egy vicc, de az sem kizárt, hogy ez egy régi mágikus trükk volt, amit egymással megosztottak az inuitok. Azért gyanakodhatunk az utóbbi verzióra, mert a történet vége egy olyan kijelentéssel ér véget, hogy „Ilyenek a szent szavak!”