Maneki neko

A klasszikus legenda eredetében egy csődbe jutó üzletember szerepel, aki befogad egy éhező macskát és annak ellenére, hogy nem volt pénze gondoskodott róla. Közben varázslatos módon az üzletember egészsége is visszatért. Majd egy nap, a cica meghálálta magát, mert megállt a bolt előtt, és inteni kezdett a járókelőknek, hogy térjenek be a boltba. Mondani sem kell, egy integető macska mindenkit oda vonzott!

Ma már a babonaság megkülönbözteti azt, hogyha a cicó a bal mancsát emeli, akkor a pénzt, a jó szerencsét hozza, avagy hívja. Ha a jobbat, akkor egészséget.

A további verziók így szólnak:

A feudális időkben, egy tehetős úr egy a Gotoku szentélyhez közeli fa alá menekül a vihar elől. A földesúr meglátja a szentély tulajdonosának macskáját, amint az a mancsával hívogatja az urat. A földesúr hallgat rá és követi.  Pár pillanattal múlva a fába villám csap. A tehetős gazda jó barátja lesz a szegény papnak. Amikor pedig később a hős cicus eltávozik, a földesúr elkészíti az első maneki nekót a macska emlékére.

A másik legenda egy öregasszonyról szól, aki szegénységében rákényszerült, hogy egyetlen macskáját is eladja. Elhatározásának estéjén, megjelent az álmában macska és azt tanácsolta neki, hogy készítse el a képmását agyagból. Az asszony másnap meg is csinálta az agyagmacskát és bizony le volt döbbenve, hogy a szobor milyen gyorsan elkelt. Harmadnapra készített még vagy egy tucatot és azokat is elkapkodták az emberek. Az öregasszony rövid idő alatt meggazdagodott és imádott cicáját is megtarthatta.