Helen Duncan

Helen (1897-1956) egyszerű skót asszony volt, aki mozgássérült férje támogatására vállalt munkát egy mosószergyárban, és "félállásban" médiumként, majd egy idő csak abból élt meg, annyira jól ment az üzlete. Szeánszokat tartott és jóslatai annyira pontosak voltak, hogy a hivatalos szervek modernkori boszorkánynak kiáltották ki és börtönbe zárták. Sőt, képes volt jobb szeméből ektoplazmát kibocsátani, ami különféle túlvilági alakokká formálódott. 

Ha minden igaz, még a Spiritiszta Társaság is felfigyelt tudományára és elkezdték tanulmányozni a szeánszait. Kiderült, hogy a túlvilági lények nem is annyira túlvilágiak, kartonpapír, fényképek és esetenként játékbabák felhasználásával tette izgalmassá a szeánszokat. Helen persze mindent tagadott. Egészen addig, míg az egyik összejövetelen épp egy kislány szellemét idézte meg, amikor véletlenül felkapcsolódott a villany, és kiderült, hogy a szellemnek vélt alak közönséges papírmasé. A jelenlévők rendőrt hívtak, és az asszonynak 10 font büntetést kellett fizetnie.

Na de az még hagyján, hogy a médiumról kiderül, hogy csaló, de az, hogy a csaló, médium…? Ugyanis Helen esetében fordult a kocka. 1941-ben egy nő arra kérte a médiumot, hogy mondja meg, mi történt a fiával, aki a Barham csatahajón szolgált, ám már hetek óta nem tudott róla semmit. Erre Helen megidézte a fiút, aki elmondta, hogy már hetek óta halott, mert az ellenség elsüllyesztette a hajót. Ez azért lett nagy durranás, mert a brit hadvezetés igyekezett eltitkolni a Barham elvesztését. A szeánsz után a sajtó ráharapott a sztorira, és nemcsak a vereség lepleződött le, hanem az információ visszatartása is. Helen ekkor került a brit titkosszolgálat elé, ám ők nem spirituális képességeivel magyarázták a történteket, hanem azzal, hogy valójában német kém.

Ezek után veszélyforrásként tekintettek rá és minden lépését figyelték. Ráadásul közelgett a normandiai partraszállást tervezése, és fontos volt, hogy semmi ne szivárogjon ki a tervezett hadműveletből. Ezért félreállították Helent. Egy szeánszon csaptak le rá és letartóztatták. Hazaárulás, kémkedés és összeesküvés miatt akarták bíróság elé állítani, de semmiféle bizonyíték nem támasztotta alá, hogy ez így is lenne. De annyira el akarták tenni az útból, hogy csak találtak ellene valamit.  A megoldás az 1735-ös, boszorkányságról szóló törvényben rejlett, ami még hatályos volt és kimondta, hogy tiltott dolog a szellemidézés.  Ennek alapján elítélték és kilenc hónapra börtönbe zárták. 
A börtön megviselte és már nem voltak annyira népszerűek a szeánszai. 1956-ig tevékenykedett, amikor ismét rajtaütött a rendőrség. Az asszony éppen transzban volt, így nagyon rosszul reagált arra, hogy megszakították a folyamatot és letartóztatták. Végül annyira megromlott az egészsége, hogy rövidesen meghalt.