Szent Gemma Galgani

Szent Gemma Galgani 1878-ban született Olaszországban. Első lelki tapasztalata akkor történt, amikor 16 éves korában súlyos gerincvelő betegséget állapítottak meg nála. A túlélését a Szent Szívnek tett imáknak tulajdonította. Szülei 18 éves korában meghaltak, és egyedül nevelte fiatalabb testvéreit. Mire 21 éves lett, megmutatkoztak rajta a stigmaták, és számos látogatást tapasztalt őrangyala, Jézus, Szűz Mária és sok más szent részéről. Azt állította, hogy üzeneteket kap tőlük a jövőbeli eseményekről. Az egészsége romlott, és amikor a halál küszöbén állt, lelki tanácsadója utasította őt, hogy imádkozzon a sebek eltűnéséért. Úgy tette, ahogy mondták, a sebek eltűntek, míg az egészsége helyreállt. Ugyanakkor gyakran „eksztatikus állapotban” találták, amelynek során azt állították, hogy lebeg. Orvosa, aki megvizsgálta a stigmáit, „hisztérikus viselkedést” figyelt meg, amely, véleménye szerint, egy neurózis következménye lehet. Megfigyelt vérfoltokat, de sebeket nem. Azt is állítják, hogy tűt találtak egyszer az ágyánál a földön. Arra utaltak, hogy a stigmái a hisztéria egyik formája, amelyet a szülei halálának poszt-traumatikus stressz okozott. Vagy egy csoda. Gemma 1903-ban tuberkulózisban szenvedett. Azt állították, hogy nagypénteken már a keresztre feszítés fájdalmától is szenvedett, végül másnap, szombaton elhunyt. 1940-ben kanonizálták, és a szíve más emlékekkel együtt egy spanyol madridi kolostorban található.