3. „Elfogadlak.”

A mi világunkban az elfogadás a kulcs mindenhez. Egyszerűen tudnunk kell, hogy elfogadtok bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Ez nem olyan dolog, amit szemtől szembe szokás kimondani, inkább a tetteitekkel és a viselkedésetekkel bizonyítsátok be neki. Az elfogadás abban nyilvánul meg, hogy ellenálltok a kísértésnek, hogy például kritizáltok minket. Higgyétek el, tisztában vagyunk a hibáinkkal, és amikor rájövünk arra, hogy hajlandók vagytok elfogadni őket, és hozzászokni a viselkedésünkhöz, még inkább ragaszkodni kezdünk.

Mind tudni szeretnénk, hogy a hibáinkat elfogadják mások, és rendben van az, hogy nem vagyunk tökéletesek. Az elfogadás egy ajándék, amit nyugodt szívvel odaadhattok a kedvesnek, Drága Hölgyeim.