Aszató má szadgamaja

Ez a gyönyörű mantra a Bṛhadāranyaka Upaniṣad verse, amely önálló fohászként is elterjedt. Az imádságban Istenhez fohászkodunk, hogy vezessen és szabadítson ki minket az érzéki lét káprázatából és homályából, és az ezzel együtt járó halandóságból a fölébredett öntudat valóságába és világosságába, a halhatatlanságba.

Az eredeti szöveg:

ÓM aszató má szadgamaja!
Tamaszó má dzsjótir gamaja!
Mritjor má'mritam gamaja!
ÓM, sántih, sántih, sántih.

Magyarul mondva:

„ÓM vezess engem a káprázatból és nemlétből az igazságba és a valóságba,
vezess engem a homályból a világosságba,
vezess engem a halálból a halhatatlanságba.
ÓM béke, béke, béke.”