Teljes állás gyerek mellett: hogyan kerüljük el a szülői kiégést?

Öt perc múlva kezdődik a megbeszélés, de a gyerek épp most produkált egy közepesen súlyos hisztit az óvoda öltözőjében. Egy fontos ügyféltalálkozó következik, a gyerek viszont reggel arra ébredt, hogy lázas. Az ilyen helyzeteket sok szülő ismeri. Legyen szó betegségről, nyaralásról, iskolai szünetről, különösen a teljes állásban dolgozó szülők folyamatosan ugyanazzal a kérdéssel szembesülnek: hogyan lehet összeegyeztetni a munkát és a családot? Egy coach elmagyarázza, mire érdemes figyelni, hogy ne csak sportfogadási útmutatók böngészéséből álljon az életünk.

Kedves szülők, nem vagytok képesek mindenre!

Előrebocsátva: sok minden a szülők saját kezében van. Az azonban, hogy a teljes állás és a család összeegyeztetésére lenne valamiféle mindenki számára érvényes varázsformula, nem igaz. Nem is akarat vagy erőfeszítés kérdése. Rendszerszintű problémáról van szó. A szülők ezért nem tekinthetik személyes kudarcnak, ha a munka és a család összehangolása nem működik megfelelően.

Mégis fontos látni, hogy kisebb intézkedésekkel is lehet némi könnyebbséget teremteni. Íme néhány példa.

1. stratégia: Építsünk ki védőhálót jelentő kapcsolati hálót

A családok tudatosan kiépíthetnek maguk körül egy támogató hálózatot. A családi életben ugyanis mindenekelőtt megbízhatóságra van szükség.

Az olyan rendkívüli helyzeteket, mint az iskolai szünet vagy a gyerekek betegsége, csak akkor tudom kezelni, ha vannak a környezetemben olyan emberek, akikre számíthatok. Nemcsak rokonokról lehet szó, hanem szomszédokról, barátokról vagy más szülőkről is.

„Társadalmunkban már nem természetes, hogy segítséget kérünk” – magyarázza a coach. „De ha mindenben jól akarok teljesíteni, akkor szükségem van egy hálóra, amely elkap, amikor valami történik.”

Sok család ma már nem él a rokonok közelében. Ezért sok szülőt érdekel a kölcsönös támogatás megszervezése. Ez minden érintett számára gazdagító lehetőség.

2. stratégia: Dolgozzunk rugalmasan, de ne mindig csak az anya

A gyermekfelügyelet könnyebben megszervezhető, ha a munkahely rugalmas. „Alapvetően azok az emberek, akiknek lehetőségük van önállóbban dolgozni, nagyobb eséllyel maradnak teljes állásban”.

Akinek lehetősége van arra, hogy egyénileg ossza be a munkaidejét, vagy a munkája egy részét otthonról végezze, annak az összeegyeztethetőség szempontjából jelentős előnye van.

Ha azonban megoldható, a szülőknek nem kellene kizárólag home office-ból dolgozniuk. A szakértő arra figyelmeztet, hogy az otthoni munkavégzés során könnyen láthatatlanná válhatunk.

Aki erősen személyes jelenlétre épülő vállalati kultúrában dolgozik, az a home office miatt „a háttérbe kerülhet”.

És még egy kockázatra érdemes figyelni: Ha csak a nő dolgozik otthonról, az ember gyorsan visszacsúszik a hagyományos feladatmegosztásba. A logika ilyenkor könnyen ez lesz: „Te úgyis otthon vagy, akkor ezt is el tudod intézni.” A férfi meg közben csak játszik egy alternativ link oldalon.

Ezért fontos tisztázni, hogy mi az, ami home office-ban munka közben még belefér, és mi az, ami már nem. A tudós szerint ezért az is előnyös, ha az apák is dolgoznak időnként otthonról.

3. stratégia: Jobb feladatmegosztás a mindennapokban

A családi tanácsadó gyakran tapasztalja, hogy a párok a gyerek születése előtt még nagyon egyenlően élnek.

„A szülés pillanatával azonban gyakran olyan nyomvonalra kerülnek, amelyet a társadalom előre kijelölt számukra.”

A friss szülők gyakran sok időt és pénzt fordítanak arra, hogy kiválasszák, melyik babakocsi a megfelelő, de alig beszélnek arról, hogyan képzelik el a családot és a párkapcsolatot.

„Valamikor aztán a szülők rájönnek, hogy az egykori egyenrangúságból már nem sok maradt”. Sok pár számára ez zsákutcának érződik.

Itt csak a kommunikáció és a mindennapi feladatok láthatóvá tétele segíthet. Például egy úgynevezett mentális terhelési lista, a Mental-Load-Liste segítségével, amilyet például az Equal Care Day Egyesület is kínál.

Ezen a listán a háztartás, a gyermekfelügyelet és a hozzátartozók gondozásának valamennyi feladatát felsorolják, és különválasztják egymástól a gondolkodást, szervezést és a konkrét végrehajtást.

Sok ilyen feladatot ugyanis könnyű szem elől téveszteni.

„A párnak azon kell dolgoznia, hogy ezeket igazságosan ossza meg egymás között”.

4. stratégia: Ismerjük fel a túlterheltséget, és tegyünk ellene

Sok család működik a teljesítőképessége határán, és gyakran túlterheltnek érzik magukat. A legjobb ellenszer: megbízható struktúrákat kialakítani.

Például azzal, hogy a munkanapokat egyértelműen felosztják egymás között.

Ha tudom, hogy hétfőn és kedden mindenképpen tudok dolgozni, mert a párom felelős azért, hogy ő intézze a helyzetet, ha az óvoda telefonál, az óriási segítség.

Ha a párok kialakítanak ilyen feladatmegosztást, az esetek mintegy 80 százalékában még mindig az anya az, aki otthon marad, ha a gyerek hirtelen megbetegszik.

„Az összeegyeztethetőség mindig adok-kapok kérdése” – teszi hozzá.

Máskülönben a munka és a gondoskodási feladatok közötti folyamatos zsonglőrködés gyorsan komoly megterheléssé válhat.

A legsúlyosabb esetben ez úgynevezett „parental burnout”, vagyis szülői kiégés kialakulásához vezethet.

A tünetek közé tartozhatnak az alvászavarok, a migrénes rohamok, a hát- és vállfájdalmak, valamint a kimerültség.

Sok szülő arról számol be, hogy megváltozott a személyisége, kevésbé életvidám, és már önmagára sem ismer.

Legkésőbb ilyenkor sürgősen tenni kell valamit. A legjobb első lépés egy helyzetfelmérés:

Hogyan tudjuk tehermentesíteni egymást? Mi segíthetne nekünk?

„Már egy apró változtatásnak is nagy hatása lehet”.

Rendszerszintű probléma

Amikor munkaidőről beszélünk, a gondoskodási munkát gyakran figyelmen kívül hagyjuk. A dolgozó nők mintegy 12–13 százaléka nem önként dolgozik részmunkaidőben.

Ennek okai a munkahelyi akadályoktól kezdve egészen a gyermekek és hozzátartozók számára rendelkezésre álló megfelelő ellátási és felügyeleti lehetőségek hiányáig terjednek.

Ezt a kihívást nem lehet egyszerűen coachinggal megoldani.

Az, hogy egy család kiindulási feltételei mennyire jók vagy rosszak, erősen függ a lakóhelytől és az élethelyzettől is:

Hogyan élek? Hol élek? Vannak megbízható gyermekfelügyeleti lehetőségek? Mennyibe kerülnek? Milyen a környék infrastruktúrája?