Remegés – súlyos betegség vagy múló tünet?

A remegés mint élettani jelenség

A remegés – orvosi szaknyelven tremor – az izmok hirtelen összehúzódásából, majd elernyedéséből eredő, folyamatosan ismétlődő gyors mozgás. Leggyakrabban a végtagokban, a kézen és a lábon érzékelhető, ritkább esetben pedig a hangszálaknál, a szemen vagy a fejnél is jelentkezhet. A hátterében olykor nincsen kimutatható ok, de legtöbbször valamilyen betegség vagy fizikai behatás, például egy szerencsétlen baleset kísérő tüneteként jelentkezik.

Az időskori kézremegés tapasztalásakor hajlamosak vagyunk egyből Parkinson-kórra gyanakodni, amely valóban nagy arányban sújtja a 65 év felettieket, ám a tünetet számos egyéb dolog is okozhatja, ezért pontos diagnózist csak szakorvos állíthat fel.

A bármely testtájon fellépő remegésnek számos különböző oka lehet, ilyenek többek között:

az erős érzelmi hatás: például félelem, stressz, szorongás vagy valamilyen trauma,

a túl sok energiaital, kávé, alkohol vagy drog fogyasztása,

az alkohol- vagy drogmegvonás,

az anyagcserezavar (mint például a Wilson-kór),

a mentális, pszichés betegségek, például a pánikroham,

az influenzás megbetegedések,

a pajzsmirigy-túlműködés,

az erős fázás,

az antidepresszánsok szedése,

a kimerültség,

a fizikai megterhelés,

a mérgezés,

a veseelégtelenség,

az epilepszia,

az agykárosodás,

a Parkinson-kór,

a stroke,

a szklerózis multiplex.

A remegés típusai

A tremort mint jelenséget négy nagy kategóriába soroljuk:

A feladatspecifikus remegés akkor alakul ki, amikor valamilyen speciális motoros igénybevétel a koordinációs képességünk határait feszegeti. A jelenség általában valamilyen tevékenység – például írás vagy rajzolás – során jelentkezik.

Az esszenciális vagy más néven familiáris remegés nem egy betegség tüneteként, hanem a kisagy funkcionális zavarának következményeként jelentkezik, és gyakran családi örökletes hajlam is megfigyelhető.

A primer ortosztatikus remegés az agy hibás működésének következménye.

És végül a szemhéjremegés, amelynek hátterében sok különböző ok állhat, például szorongás, a szem túlzott terhelése vagy valamilyen idegrendszeri megbetegedés.

Az orvosi háttérokok

A remegés mögött álló okok lehetnek:

neurológiai,

belgyógyászati,

vagy pedig pszichiátriai jellegűek.

Neurológiai okok

Az idegrendszer károsodása esetén a remegés egy vagy akár több testrészen is mutatkozhat egyszerre, és fontos tudni, hogy minden egyes terület más és más megbetegségre utal.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a remegés mikor jelentkezik. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy edzés közben, vagy nyugalmi állapotban kezdünk el reszketni. Előbbi esetben ugyanis lehet, hogy lehet ásványi anyag, nyomelem-hiány, vagy csak szimplán megerőltettük az izmainkat és elértük tűrőképességünk határát. Az utóbbi helyzetben viszont érdemes odafigyelni: ha nyugalmi helyzetben egyszer csak remegni kezdünk, az akár a Parkinson-kór egyik korai jele is lehet.

Belgyógyászati okok

Amikor a tremor belgyógyászati okairól beszélünk, akkor olyan betegségekre kell elsősorban gondolnunk, mint a pajzsmirigy-túlműködés, az egyéb anyagcserezavarok vagy a veseelégtelenség. Ha a vese nem képes méregteleníteni, akkor azt a testünk remegés formájában jelzi számunkra, míg a pajzsmirigy felülműködése túlfokozza a testi-vegetatív funkciókat.

Pszichiátriai okok

A pszichés okok közé elsősorban a pánikbetegséget vagy az elvonási tüneteket soroljuk: a rehabilitációs időszakban az alkohol-, illetve drogaddikcióval küzdők esetében gyakran tapasztalható erős kézremegés. Az antidepresszánsok vagy esetleg görcsoldók szedésének eredménye is lehet a reszketés, de a túlzott energiaital- vagy kávéfogyasztás is a gyakoribb okok közé tartozik.

Mikor kóros?

A szervezetünk bizonyos mértékig mindig remeg, ezt leginkább akkor vehetjük észre magunkon, ha ellazult állapotban előrenyújtjuk a kezeinket. Mindez azonban csak annyit jelent, hogy az idegrendszerünk megfelelően működik, és szabályozza az izomműködést. Ha viszont a remegés folyamatos vagy rendszeresen visszatérő, és olyan mértékű, hogy az a mozgáskoordinációnkra is kihat, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz!

Ilyen esetben különösen a láb, a teljes test vagy a szédüléssel párosuló remegés esetén igen nagy az elesés kockázata, ezért kiemelten fontos odafigyelni a biztonságunkra. Ha szükséges, használjunk a járást támogató eszközöket: botot, járókeretet, vagy hasznos lehet a bokát vagy térdet stabilizáló támaszték viselése is.

Megszüntethető a remegés?

A remegés kezelését mindig az azt kiváltó alapbetegség határozza meg. Pszichiátriai okoknál stressz- vagy szorongásoldók, belgyógyászati eredetű és esszenciális remegésnél például béta blokkolót, más esetben a központi idegrendszerre ható gyógyszereket írhatnak fel. A gyógyulás esélyei nagyban függnek attól, hogy a páciens betegsége gyógyítható, vagy csak kezelhető. Utóbbi esetben ugyanis a remegést sem lehet örökre megszüntetni, pusztán a megfelelő kezeléssel szinten tartani.

A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.