.

Férfi szakmák / női szakmák

Bizonyára nem alap nélkül alakultak ki azok a sztereotípiák, amelyeket hagyományosan férfiasnak, illetve nőiesnek ítél a társadalom – ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy ez a megítélés nemcsak hogy koronként és kultúrkörönként más és más, de a mi kultúránkban is folyamatos változásban van jelenleg is.

Hosszú út vezetett egyáltalán odáig, hogy az európai és amerikai nők tanulhassanak: hazánkban az 1800-as évek elején a lányok még középiskolába sem járhattak, az első magyarországi egyetemi diplomát pedig mindössze 121 éve, 1900-ban kaphatta meg hölgy: nevezetesen Steinberger Sarolta, aki szülész-nőgyógyász orvos lett. Ezekben az első években a törvény értelmében mindössze az orvosi, a bölcsészettudományi és a gyógyszerészeti képzésben vehettek részt nők, majd mintegy húsz évvel később kezdhette meg tanulmányait az első négy mérnökhallgatónő a Műegyetemen.

Bármilyen meglepő is, az összes egyetem mindössze szüleink-nagyszüleink korában, a 2. világháborút követően 1948-ban nyílott meg a női hallgatók előtt. Az azóta eltelt bő hatvan évben a nők ledolgozták a korábbi hátrányok zömét: napjainkra hazánkban nagyjából azonos arányban szereznek diplomát a nők és a férfiak (sőt, a mérleg nyelve enyhén a nők felé billen). Ugyanakkor a szektorokon belüli megoszlás meglehetősen aránytalan: míg a tanári pálya és a szociális-egészségügyi területek, illetve a humán tudományok mára teljesen elnőiesedtek (noha még a 20. század közepén is inkább férfi szakmának számított a tanári, orvosi és a bölcsészettudományi pálya), a férfi hallgatók aránya a 2019-es adatok szerint a műszaki egyetemen 73, míg az informatikai felsőoktatásban 84% volt!

Nyitott ajtók a nők előtt

Ez az arányeltolódás ha lassan is, de folyamatosan változik – és ennek egyik garanciája éppen a STEM-szakmák iránti fokozott igény. Ma már akár karrierváltásként is nyitva állnak férfiak és nők előtt egyaránt például a junior programozó képzések, melyek egyenes utat biztosítanak a legjobban fizető IT-munkakörökhöz.

Tudományos-szakmai eredmények bizonyítják, hogy a nők éppoly sikeresen megállják a helyüket a természettudományos és az informatikai-technológiai szektorban, mint a férfiak. Nem is lehetne jobb példa erre, mint korunk világszerte ünnepelt hőse, dr. Karikó Katalin kiemelkedő szakmai teljesítménye – igaz: életútja nemcsak arra példa, hogy mennyire van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy olykor rögös út vezet számukra a sikerekhez. Ám szerencsére ma már tudatos szemléletváltás indult el a munkaerőpiaci-gazdasági szektorban annak érdekében, hogy bátorítsák és támogassák a lányokat-nőket abban, hogy elinduljanak ezeken a képzési területeken.

Nemcsak az orvos-biológiai kutatói állások, de a mérnöki szakmák és a legkülönbözőbb informatikai pályák is nyitva állnak előttük. Már csak azért is biztatjuk a nőket arra, hogy akár pályaváltóként kezdjenek új karrierbe programozóként például, mert éppen ideje, hogy ne csak arányaiban vegyék ki részüket a fehérgalléros munkakörök feléből, de az átlagosan dupla olyan jól jövedelmező, egyelőre döntően férfiak által dominált STEM-szakmákban is vessék meg a lábukat. Hiszen (hibás meggyőződéseiken kívül) valójában semmi nem predesztinálja őket kizárólag a rosszul fizető szakmákra. És hogy a nők foglalkoztatása gazdasági húzóerőként hat minden szektorban, az ma már a munkaerőpiaci politikába beépített tudományos tény.