Megkésett fejlődés?

A mozgás

A gyermek mozgása már az anyaméhben elkezdődik, jóval korábban annál az időpontnál, amikor azt az édesanya megérzi. A magzat a mozgásformák széles skáláját vonultatja fel, ám megszületése után ezek nagy részét újra kell tanulnia, hiszen a levegő, a testsúly, a gravitáció mind-mind másképp hatnak, mint a magzatvízben történő mozgás. A mozgás fejlődésének fontos mérföldkövei vannak, melyeket egy bizonyos időintervallumon belül a gyermeknek produkálnia kell, ha teljesen egészséges. Természetesen nem húzhatunk éles határvonalat, de elmondható, hogy a csecsemő általában

- 4-6 hónapos korban fordul át a hasáról a hátára és vissza
- 7-8 hónapos korban kapaszkodva megpróbál felállni
- 8-12 hónapos kor között előbb kúszik, majd mászik
- 10-16 hónapos kor között önállóan jár.

Mivel viszonylag nagy egyéni eltérések lehetnek a gyermekek között pozitív és negatív irányban is, fontos, hogy kellő odafigyeléssel kísérjük gyermekünk mozgásának változásait. Ha a legcsekélyebb gyanú is felmerül a fejlődés elmaradására, tanácsos szakemberhez (védőnő, gyermekorvos, gyógytornász) fordulni, a mozgás ugyanis szoros összefüggésben áll más agyi és lelki folyamatok alakulásával. Aggodalomra adhat okot, ha a csecsemő nem képes a fejét hason fekvésben 1-2 másodpercig emelve megtartani, ha a tenyerét megérintve nem markol, ha lábra „állítva” nem rugózik a térdeivel. A tökéletes járás képességének elsajátításához szükség van a mászásra, mert eközben erősödik a gyermek nyaka, háta, gerince. A túl későn elinduló gyermeknek ortopédiai vizsgálatokra van szüksége, bár az sem ritka, hogy egyensúlyi zavar okozza az elmaradást. Segíthetjük gyermekünk fejlődését, ha megfelelő nagyságú teret, mozgásra ösztönző játékokat és pozitív mintát (más, jól mozgó gyermektársaságot) biztosítunk számára.

Mozgásfejlesztő játékok

A mozgásos játékok már egészen kis kortól kezdve elengedhetetlen fontosságúak, egyrészt azért, mert a mozgás fejlődése hat az értelmi képességekre is, másrészt pedig a kellően átmozgatott gyermekkel jóval kevesebb viselkedési probléma adódik. Már csecsemőkorban sokat tehetünk a gyermekünk mozgásának fejlesztéséért, ha hintáztatjuk őt. Ezt megtehetjük bölcsőben, de ma már a hinták, hintaszékek széles választéka elérhető, melyekben biztonságosan feküdhetnek a legkisebbek is. Szintén az egyensúlyérzéket fejleszti, ha a kicsit egy takaróra, lepedőre fektetve, óvatosan ide-oda görgetjük hosszanti tengelye mentén. Ez a mozgássor az átfordulást is megkönnyítheti. Később, amikor a baba már kúszik, mászik, helyezzünk el számára érdekes tárgyakat (akár papírlapokat, vagy konyhai eszközöket) karnyújtástól nagyobb távolságban, de ne túl messze, hogy motiválva érezze magát a mozgásra. Később hasznos társ lehet a fejlesztésben egy-egy labda, kismotor, melyek használatával számtalan fejlesztő mozgás végezhető.

A beszéd

A beszéd fejlődése szintén nagy egyéni eltéréseket mutat, de amint a mozgásnál, úgy itt is fellelhetők bizonyos lépcsőfokok, melyeket minden gyermek „bejár”, mire megtanul beszélni. Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélhetünk, ha a gyermek ezeket a szakaszokat nem, vagy kortársaihoz képest csak jóval később éri el, illetve megfelelő fejlődés után nagy visszaesést mutat. Gyakori, hogy a szülők a megkésett beszédfejlődés láttán a gyermek egyéb agyi képességeinek csökkenése miatt is aggódnak. Erre azonban semmi ok, hiszen a legtöbb esetben jól megfigyelhető, hogy a kicsi a beszédet tökéletesen érti, csupán a beszédalkotás okoz nehézséget számára. Szakemberhez (logopédushoz) akkor célszerű fordulni, ha a gyermek 3 éves koráig sem kezd el beszélni. Figyelmeztető jelek lehetnek:

- egyhangú, hangsúlytalan gagyogás
- alacsony szókincs
- nyelvtani hibák sokasága
- kizárólag tőmondatok használata.

A késői beszédfejlődésnek több oka lehet, melyek rendszerint könnyen orvosolhatóak. Első körben ajánlott a gyermek hallásának vizsgálata, hiszen a jó hallás előfeltétele a pontos beszéd elsajátításának. Amennyiben beigazolódik a halláskárosodás, akkor sem kell feltétlenül élethosszig tartó problémára gondolni, meglehet, hogy egy banális fülgyulladás következménye, mely gyorsan és jól kezelhető. A másik leggyakoribb ok, hogy a gyermek ingerszegény környezetben növekedett, kevés élőszót hallott, nem volt megfelelő kapcsolata az édesanyjával. Bármi legyen is a kiváltó tényező, időben elkezdett fejlesztéssel, támogató családi háttérrel, sok türelemmel, gyakorlással rövid idő alatt helyrehozható az elmaradás.

Beszédfejlesztő játékok

A gyermek már az első szavak kimondásakor észreveszi, milyen nagy hatást tud gyakorolni a környezetére, ezért bátran és szívesen beszél. (Az azonban előfordulhat a félénkebb kicsiknél, hogy mindezt csak szűk családi körben teszi.) 2-3 éves kor között még szükségtelen a hangképzési hibákra figyelni, hiszen csak most zajlik a tökéletesítés, amihez időre van szükség. Ha azonban túl sok a rosszul ejtett hang, ha gyakorlatilag érthetetlen a gyermek összes szava, nem árt szakemberhez fordulni. Otthon, játékosan mi magunk is sokat tehetünk gyermekünk szép és helyes beszédéért. Az első és legfontosabb, hogy minden felmerülő kérdésére válaszoljunk, méghozzá ne csak „pongyola” módon, hanem érdemben, értelmes magyarázatokat adva. Jelentős fejlődés érhető el különféle mondókák, versek, gyerekdalok ismételgetésével. Ne legyünk restek akár tízszer, húszszor is elénekelni ugyanazt a dalt, elmondani ugyanazt a mondókát! A ritmus, a zene, és az erre történő mozgás fejleszti a hangképzést is, ezért fontos, hogy a gyermek sokféle, életkorának megfelelő zenét halljon.

Bármelyik részképesség elmaradását tapasztaljuk is gyermekünknél, mindig tartsuk szem előtt, hogy sürgetéssel nem csak nem érünk el eredményeket, de akár még károkat is okozhatunk. A túlzott elvárásoknak ugyanis komoly, és hosszú távon ható pszichés következményei lehetnek. Legyünk türelmesek, és forduljunk bátran szakemberhez!