4. Ne hódoljatok be!

Amióta világ a világ, ezt teszitek. Tisztelet a kivételnek. Bár sajnálatos módon kezdetben a férfiak elnyomtak benneteket, alárendeltjüknek tekintettek titeket – sajnos van, akiket ma is – és megfosztottak jogaitoktól. Bocsássatok meg nekik, mert gyarlók voltak. De ez az időszak lejárt. Ma már egy nőnek sem kell igába hajtania a fejét, ha nem akarja. Ennek ellenére sok nő ma is önként megteszi. Mivel sokan annyira féltek a magánytól, annyira vágyjátok a szeretetet. Netán önbizalomhiányban szenvedtek. Megint mások irányításra vágynak. Esetleg különböző, korábbi sztereotípiák élnek bennetek. Mindezek okán rengeteg vagytok, akik inkább megmaradtok évekig egy-egy rossz kapcsolatban. Inkább szenvedtek, semmint véget vetnétek neki, pedig boldoggá sem tesznek titeket – vagy csak nagy ritkán – és még az időtöket is rabolják. Nem szabad egyetlen egy férfiért sem feladni önmagatokat, a nézeteiteket, a hiteteket. Mindig csak is önmagatokért szabad megváltozni. Ugyanígy pedig nem tűrhetitek el a bántalmazást sem. Egyáltalán, senkit sem kell eltűrnötök, ha nem akartok. De mai még fontosabb: nem kell megalkudnotok. Nem kell lemondanotok semmiről. Sosem kell fejet hajtanotok nekik, mert már vannak jogaitok, azt tehettek, amit akartok. Szabad, független karrierista nők is lehettek, de családos, házas asszonyok is, akik közben megtartották a magánszférájukat és önmagukat. Bárkik lehettek, ha hisztek magatokban! Tudjátok meg, egy férfi csak annyit tehet veletek, amennyit ti megengedtek nekik!