Ambrózia és Nektár

Az ambrózia a görög mitológiában az olümposzi istenek eledele vagy itala; halhatatlanságot és örök ifjúságot biztosít nekik. Az ambrózia közeli kapcsolatban áll az istenek italával, a nektárral. Egyes források nem tesznek különbséget, de Homérosz verseiben a nektár egyértelműen az italra, az ambrózia pedig az ételre utaló kifejezés. Fogyasztása isteni kiváltság volt. A görögök méz kivonatának képzelték és galambok vitték Zeusznak. A halandót halhatatlanná tette, sebhegesztő ereje volt, és az istenek újszülött csecsemőinek kizárólagos táplálékul is szolgált. Modernkori kutatók szerint az ambrózia és nektár lehetnek mézfajták, utalhatnak akár a mézsörre vagy a propoliszra is.
Az ambrózia szóból (mint a- + brotosz, „nem halandó”) ered a parlagfűfélék nemzetségének neve is, de a Linné-i elnevezés oka valószínűleg a növények ellenállóságára utal, mintsem a mitológiai istenek eledelére.