REJTÉLY-MISZTIKA

5 alkalom, amikor a média megvezette a nézőket - Arthur Conan Doyle-al és tündéreivel az élén

Szerző:

Szabó Anna

Azt gondolnánk, hogy amit a médiában látunk az igaz. Miért akarnának félrevezetni bennünket? Ám a valóság azt mutatja, hogy nem egyszer előfordult már az, hogy észbontó nagy marhaságot adtak le a tévében vagy a rádióban, ezzel jól megvezetve az embereket. Ilyen Arthur Conan Doyle nyomozása is a tündérek után.

Természetesen vannak olyan alkalmak, amikor különösen ébernek kell maradni – mint például április 1-jén. Az áprilisi tréfákról vált híressé például a svéd média. 1950-ben a „Goteborgs Posten” nevű újság arról számolt be, hogy Olandia szigete elvált a tengerfenéktől, és a Balti-tengeren sodródik. Mi lett ennek az eredménye? Megrémült olvasók, akik rettegtek attól, hogy a sziget a szárazföldnek ütközik. Tizenkét évvel később a Sveriges Television azt adta közzé, hogy ha a képernyőre nejlon harisnyát húznak, a tévé adás színes lesz. Abszurdnak hangzik, de sok svéd bedőlt a tréfának és felforgatta a boltokat, hogy olyan harisnyát találjon, amit rá lehet húzni a tévékészülékre.

Íme, 5 történet, amelyekben a média – szándékosan (vagy nem) – félrevezette az olvasóit és a nézőit:

Fantasztikus állatok a… Holdon

Érdekes cikk jelent meg 1935-ben a „The New York Sun” hasábjain.

Az újság főszerkesztője, Richard Adams Locke riportsorozatot tett közzé, melyek szerint állítólag a híres csillagász, John Herschel népszerű tudományos cikkeinek újranyomtatásai voltak. Az anyagot a „The New York Sun” szerkesztőségébe állítólag bizonyos dr. Andrew Grant hozta – aki Herschel asszisztense, aki részt vett az égbolt tanulmányozásában a Jó reménység fokánál. Hogy még jobban hitelesebbé tegyék a közölnivalót, megadták, hogy a cikkek a tudományos „Edinburgh Journal of Science” kiadványból származnak.

A szövegben (melyből összesen hatot publikáltak) mesebeli tájakról és fantasztikus állatokról szóló információk voltak, melyek a holdat lakták be. A megfigyelt teremtmények között Herschel többek között a Vespertilio homo-t – a denevérembert – emelte ki. Herschel a „The New York Sun”-ban megjelent elképesztő csillagászati felfedezéseit újranyomtatta számos újság az egész országban, csodálatot keltve a tudományos hírek után áhítozó olvasókban.

Az egész misztifikáció akkor kezdett meginogni, amikor két professzor nem tudta megtalálni a tudományos kiadvány eredeti cikkeit és megkérte a szerkesztőséget, hogy tegyék nekik közzé. Ekkor az igazságra fény derült – a szövegek megalkotója nem Herschel volt, hanem maga Richard Adams Locke. Érdekesség, hogy az igazság nyilvánosságra hozása után a csillagász nem haragudott meg az újságra, sőt épp ellenkezőleg – elismerte, hogy a „The New York Sun” lapjain megjelent cikkek érdekesebbek, mint az ő saját kutatásai. Az egész misztifikáció határozottan megtérült a kiadónak – és még ennek közzététele után is nagy népszerűségnek örvendett.