Jön az új generáció!

Egyre szélesebb körben kerül terítékre a téma: az egykori családmodell leáldozóban van, a mai húszas-harmincas éveiben járó nemzedéktől egyre távolabb sodródik a családalapítás gondolata, mindennapjainkat a pénzkeresés, majd annak mielőbbi felélése, a karrier, vagy a különféle hobbik töltik ki.


Bukdácsoló férfiak

Ma már nem csak a nők számára nehéz a boldogulás, egyre kevesebb férfi képes felküzdeni magát egy társadalmilag elfogadott státuszba, egy biztos egzisztenciális szintre. A városi nők többsége ezzel párhuzamosan azonban lassan utoléri a férfiakat, sőt sokan le is hagyják őket, teherbírásukkal, kitartásukkal messze túlszárnyalva az erősebbik nemet. A férfiak megcsonkított önbizalma, a bizonyítási vágy miatt sokan a szórakozásban keresnek menedéket, egész fiatalon már alkoholproblémákkal küzdenek.

Magasan iskolázott férfiak, - főleg az egykék, akiket szüleik a széltől is óvtak -, pedig könnyen belecsöppenhetnek abba a helyzetbe melyben a felelősségvállalás, a társadalmi érvényesülés ijesztő teherként nehezedik az ember vállára. Egyetlen kiút ebből a legrövidebb menekülési útvonal: kapcsolatokból kapcsolatba. Az örök gyerekeknek természetesen eszébe sem jut magát elköteleznie.

Kialakult az a fajta férfi típus is, aki hihetetlen kitartásával, ügyességével elérte ugyan a hőn áhított anyagi jólétet, ez a típus azonban nem hajlandó feladni, vagy átengedni a nehezen megszerzett javakat, rettegve hát a kisemmizés gondolatától, messze elkerüli a házasság lehetőségét.


Az emancipáció valódi áldozatai

A mai városi nő rengeteget dolgozik, autót vezet, gyors éttermi ételeken él, de ha épp olyan hangulatba kerül, egészséges életmóddal próbálja magát formába hozni. A férfiasan erős nők, az autonóm egyéniségek mellett megtalálhatóak még a régi értékrendet képviselő lányok is, akik továbbra is a házasságban, gyermekvállalásban hisznek. Ők azok, akik viszonylag korán, már húszas éveik elején férjhez mennek és gyereket szülnek, de nagyon sokan mára már el is váltak és anyagi nehézségekkel küzdenek. A függetlenek csoportjának nagy része hajszolt életmódot él, így fáradtságnak, vagy a férfiakkal szemben felállított irreálisan magas mércének köszönhetően maradnak társ nélkül.


Ej ráérünk arra még!

A férfiak persze szinte mind azt állítják, hogy fiatalok még a családalapításhoz. Ők ráérnek negyven éves koruk fölött gyereket vállalni, mi nők pedig kénytelenek vagyunk ehhez alkalmazkodni, ha nincs kedvünk az idősek otthonából válogatni az apajelöltek között. No persze mi sem akarjuk annyira sürgetni a dolgokat. A családalapítás helyetti teendők széles skálán mozognak:

A kifogások között első helyen áll a: ”Most nincs pénzem” - kijelentés, második helyen a: „Még nem érzem magam elég érettnek erre”, a harmadik helyen pedig a:”Kinek szüljek? Nincs is pasim” legáltalánosabb megállapítás. Sajnos egyre gyakoribb jelenség az egyedülállók körében az, hogy a magánélet lassan megszűnik létezni és már csak a munka és legfeljebb a szórakozás fér bele az időbe. Ami korábban még a sztárvilágra volt jellemző, ma általánossá válik. Szinte bárkiből lehet híresség, (elég csupán valami polgárpukkasztó, meghökkentő tettet véghezvinni a nyilvánosság előtt) és bárki szülhet negyven évesen, és a megfelelő életvitel – és plasztikai műtétek - segítségével hatvanévesen is nézhet ki harmincnak.


Short cut – avagy rövidre vágva

Az elférfiasodott nők persze aggódva teszik fel maguknak a kérdést: miért nem sikerül soha összehozniuk egy tartós kapcsolatot, miért tart a legtöbbször csupán néhány hétig? A mai társadalomban a férfi-női szerepek összemosódása az érzelmi viszonyokban óriási káoszt teremtett:

A nők már nem csak a karrierben váltak kezdeményezővé és irányítóvá, ugyanazt a mentalitást alkalmazzák a szerelmi kapcsolataikban is, ezzel elveszik a férfiak „kenyerét”, akiknek így aztán nincs miért harcolniuk, tehát értéktelenné válik szemükben a Nő. Hosszadalmas randevúzások helyett szinte mindenki rögtön a „lényegre” tér, azaz fejest ugrik az ágyba. Az ismerkedési fázist átugorva azonnal összebútorozik, így a legtöbb kapcsolat már az előtt kudarcba fullad, mielőtt kiderülne, a két ember igazán összepasszol-e. Kezd egyre inkább kikopni a köztudatból a romantika valódi jelentése és csak mint a giccs jelzőjét emlegetik a felpörgetett életvitel képviselői.


A jövő családjai

Az emberi kapcsolatokban ugyanaz a felfokozott, felgyorsított tempó kezd uralkodóvá válni, mint a modern technika világában. Ez pedig egy általunk teremtett új generációt eredményez, melyhez egyelőre még mi magunk is nehezen tudunk alkalmazkodni.

Vajon húsz-harminc év múlva megszűnik majd a „család” fogalom és csupán darabjai, a létfenntartás, vagy a szex élvezete marad meg belőle? Netán kihal a civilizált modern társadalom és emberiségünk visszafejlődik a kezdetekhez? Csattintós nyelvvel kommunikáló afrikai törzsek csoportjai maradnak csak fenn?

Nagy kérdés ez, mindenesetre nem ártana kicsit lassítani a tempón és felidézni néhány alapfogalmat, melyet kezdünk egyre inkább kiiktatni az életünkből: szeretet, kitartás, odaadás, önzetlenség, felelősség, család...