Még mindig jól kivehetőek a barlangban az 14.000 éves lábnyomok! Lenyűgöző, amiről árulkodnak!

A barlangban égett fenyőfát is találtak, amely arra utal, hogy valószínűleg azzal világítottak az igencsak sötét mélyedésben, amelynek mennyezete roppant alacsony. Az ókori felfedezők itt hagyták hátra az „első bizonyítékot az emberi lábnyomokról” a meglehetősen csúszós talajon, vagyis a lábnyomokon látszik, hogy csúszó járásban haladtak. Ezt sikerült megállapítania Marco Romano-nak, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem Evolúciós Tanulmányi Intézet posztdoktori kutatójának.

A kutatók az 1950-es évek óta tudnak a Grotta della Bàsura ősemberi jelenlétéről. Az új elemzés a legújabb csúcstechnológiai eszközök alapján készült. A kutatók lézeres vizsgálatokat, üledékelemzést végeztek, emellett geokémiai, archaeobotanikai és 3D modellezést alkalmaztak a nyomatok tanulmányozására.

Olyan sok nyomatot találtak, - összesen 180-at - hogy a kutatók képesek voltak képet alkotni arról, mi történt a felső paleolitikus időszakban (más néven a késő kőkorszakban). A lábnyomok különböző méretei szerint úgy tűnik, öt embertől származik: egy 3 évestől, egy nagyjából 6 évestől, egy serdülőkorban (8-11 éves) lévő gyerektől és két felnőtt embertől.
A kutatók összesen 180 emberi lábnyomot és nyomot találtak, amelyeket 14.000 évvel ezelőtt maradt ott az észak-olasz barlangban.

Ez a kis csoport mezítláb volt, és úgy tűnik, nem viseltek ruhát (legalábbis nem hagyott nyomot a barlangban). Miután a barlangban közel 500 métert sétáltak a kutatók, megérkeztek a "Corridoio delle Impronte" -ra (lábnyom-folyosó).

"Nagyon közel álltak a barlang oldalfalához, valószínűleg biztonságosabb megközelítést is alkalmaztak más állatoktól tartva (például kutyák és medvék) így, hogy egy rosszul megvilágított és ismeretlen környezetben mozogtak." - mondta Romano az Live Science-nek e-mailben.

Röviddel ezután a barlangtető 80 centiméter alá süllyedt kénytelenek voltak térden csúszva, a kezüket használni a mozgáshoz. Egészen pontosan látni lehet az útjukat a barlangban, hogy áthaladtak egy kis tavon, az úgynevezett „medvék temetőjén” meg a „titokzatos teremben”, ahol megálltak. Lehet látni, a fáklyáik lángja nyomot hagytak a falakon. Végül elhagyták a barlangot. 

A tarka kis csapat azt mutatja, hogy a "nagyon fiatal gyerekek voltak a felső paleolitikus populációk aktív tagjai, még a látszólag veszélyes tevékenységekben is." - mondta Romano.
Az új tanulmány "egy szépen bemutatott darab"- mondta Matthew Bennett, az Egyesült Királyság Bournemouthi Egyetem környezeti és földrajzi tudományának professzora, aki nem vett részt a kutatásban. 

„Mivel azonban a kutatók már tudták, hogy az ókori emberek azon a területen éltek, és a barlangot használták, a további tények nem növelik a késői kőkorszaki emberek tudományos megértését.” – tette hozzá Bennett. "Ez egy olyan csoport, amely egy barlangot fedez fel, de ennél többet nem tudtunk meg." - nyilatkozta a Live Science-nek.

Bennett hozzátette, hogy nem ritka, hogy mostanában megtalálják a felnőttek lábnyomait, amely gyerekek nyomaival együtt keveredik. Részben ez azért van, mert valószínűleg több gyerek volt a felső paleolitikum alatt, és mivel a gyerekek több lépést tesznek, mint a felnőttek, mivel a lábuk rövidebbek. Sőt, a gyerekek táncolnak, futkosnak, nem egyszerűen csak egy irányba tartanak. „Statisztikai értelemben az, hogy rengeteg gyermek lábnyomot kell találnunk."