Arthur H. – Az édesanya látogatása

Anyám, akihez nagyon közel álltam, 1964-ben hunyt el, amikor 17 éves voltam. Aztán idővel Ontario-ba költöztem Nova Scotia-ba. 1969-ben találkoztam egy lánnyal, akit Karennek hívtak és feleségül vettem 1970 decemberében. 1971-re már az első gyermekünket vártuk. Egy kis 2 és fél szobás nyaralóban laktunk. Volt egy kandalló a nappaliban. A feleségem és én szerettünk a kandalló előtt ülni, ahova minden este begyújtottunk.
Aztán Szenteste 1971-ben, épp befejeztük az ajándék kibontását a fa alatt, a tűz gyönyörűen ragyogott és megvilágította a fán a díszeket. Aztán hirtelen kialudt a kandalló tüze és a fán lévő fénysor villogni kezdett magától. Én és a feleségem a földön ültünk és egyszeriben nagyon hideg lett.

Egyszer csak azt láttam, hogy ott ül a hintaszékben az anyám és mosolygott rám! A feleségem, aki még sohasem találkozott az anyámmal azt mondta, ugyanazt látta, amit én. Anyám szellemét.
Éjfél után pár perccel a tűz a kandallóban ismét lángra kapott és már nem villogtak a fények a fán. Már nem ült ott a széken az anyám. Ezután akárhogy próbálkoztam, nem tudtam újra előidézni ezt a jelenséget és nem láttam többet anyámat.