Nagy általánosságban a hátrányokról elmondhatjuk, hogy a legnagyobb probléma a ránk zúduló információk tömkelegéből kiszűrt csekély információ. Nem kérdezünk szakembereket, és sokszor nem is tudjuk, hol keressük őket, pedig rengeteg háziorvos is rendelkezik már szakmai tudással.

A homeopátia gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, az orvostudomány egyik ágaként jelentős szerephez jut ma is. Lassan mindent mesterségesen állítunk elő, így sokak az alternatív gyógymódok mellett teszik le a voksukat. Ahol lehet, csökkentsük a mérgező, vagy hosszútávon káros anyagok használatát. A homeopátiás szerek természetes alapanyagokból, növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagokból készülnek. Általában egyéni szükségletekhez igazítják a kezeléseket, így érhető el a kívánt hatás a leghatékonyabban. Az alkalmazhatósági köre igen széles, teljes körű és kiegészítő kezelésként is. Abban tér el főleg a nyugati orvoslástól, hogy nem tüneteket kezel, hanem a kiváltó okot keresi, és azt próbálja meg kiküszöbölni, megszűntetni.

"Ami nagy adagban méreg, az kis adagban orvosság."

Ezt egy középkorban élt német orvos Paracelsus mondta, bár akkor még nem volt annyira elterjedt a módszer. Jóval később szintén egy német orvos érdeklődését keltették fel ezen alapelvek, aki megteremtette az újkori homeopátia alapjait. Így Samuel Hahnemann volt az, aki kidolgozta a gyógymódot, és kutatott a témában. Az ő munkásságára épül a mai modern homeopátia. Irányzatai: klasszikus, klinikai, organotróp és komplex homeopátia.

Klasszikus homeopátia

Samuel Hahnemann alapelveit alkalmazza a mai napig. Az eredeti rendszer ugyan bővült új ismeretekkel, de ezek illeszkednek a hagyományokba. Igazság szerint a másik két irányzat is erre épül, ebből indul ki. A klasszikus irányzat nagyon összetett, szükséges hozzá az alany életének, életkörülményeinek, környezetének ismerete is. Fontos, hogy a lelki állapotról is teljes képet kapjon a kezelést folytató, hiszen ezek mind-mind kapcsolódhatnak a betegséghez vagy a kiváltó okhoz. Alapvetően egyszerre csak egy szert adnak a betegnek, fontos a rendszeresség. Nem a tüneteket kezeli, hanem a probléma forrását keresi.

Klinikai homeopátia

Alapvetően hasonlít a klasszikus irányzatra, viszont a szerek alkalmazásában és adagolásában eltér a hagyományos módszertől. Míg az előzőekben említett módszer egyszerre csak egy szert ad a páciensnek, addig a klinikai irányzat többet is. Ezenkívül pedig tüneti kezelést is nyújt az alkati mellett, bár a legtöbb esetben együttesen figyeli meg a tünetek, hogy pontosabb képest kapjon a kórképről.

Organotróp és komplex homeopátia

A két irányzat sokban hasonlít egymásra, és eléggé eltérnek az előzőektől. A pácienst és környezetét nem tanulmányozzák olyan áthatóan, mint a többi. Az adagolásban is eltérnek. Az organotróp a beteg vagy érintett szervet vizsgálja és célozza meg kezeléssel. A komplex esetében pedig olyan szereket is készítenek, amiket a patikában bárki könnyedén megvásárolhat, és alkalmazhat, anélkül, hogy szakember látta volna.

Arra még nincs pontos válasz, hogy hogyan hatnak a homeopátiás szerek. A mechanizmusa során információkat közvetít a szervezetbe, amely ezáltal öngyógyításba kezd, így visszaáll annak normál működése. Arra az alapra épül, hogy a szervezet védekező és öngyógyító folyamatait beindítsa, ezáltal pedig gyorsítsa a gyógyulást. Nem anyagi, hanem energetikai úton segíti a szervezetet.

Klasszikus értelemben túladagolni sem lehet ezeket a szereket. Ha egyszerre mondjuk, többet veszünk be az adott szerből, akkor sem kell tartanunk káros hatásoktól. Túladagolásról abban az értelemben lehet beszélni, amikor a tünetek elmúlta után is folytatja a szer használatát a beteg. Ilyenkor néhány esetben visszatérhetnek az eredeti jelek. Emiatt is fontos, hogy minden esetben kövessük az orvos utasításait és pontosan adagoljuk a homeopátiás szereket, hogy azok hatása megfelelő legyen.

Ami nagyon fontos, hogy olyan esetekben, amikor az ember kimerült vagy vitaminhiányos állapotban van, nyilvánvalóan nem kezelésre, hanem ezek pótlására van szüksége a szervezetének. Miden esetben érdemes orvossal konzultálni, hogy mikor, mi szedhető, milyen kezelés a legjobb.