KÖZÉRZET

A kenyér

Szerző:
Szabó Anna
Nehéz elképzelni egy magyar konyhaasztalt finom, friss és ropogós kenyér nélkül. Viszont a manapság a boltok polcain sorakozók meg sem közelítik az a pékárut, amit kenyérnek nevezünk.


Tudtad?

Az értékes tápanyagok mellett a kenyér magas energia-, szénhidrát-, valamint sótartalmú táplálék is egyben. Azt tanácsoljuk fogyaszd mérsékletesen!

Egészséged szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy milyen a kenyér adagja és tápanyag összetétel. Az olyan betegségek, mint a túlsúly, az érelmeszesedés, cukorbetegség, és az ezek következményeként megjelenő tárbetegségek főként indokolttá teszik a válogatást. Ezekben az esetekben a szakemberek a magasabb élelmi rosttartalmú, hétköznapibban megfogalmazva a teljes kiőrlésű, illetve a magvakkal dúsított, nagyobb rozsliszttartalmú fajtákat ajánlják.

 

 

A fehérkenyér

Vagy más nevén búzakenyér. Ebből fogyasztjuk mi magyarok még mindig a legtöbbet. A fehérkenyér pedig nem más, mint kizárólag világos, hántolt búzaliszt, víz, élesztő, só és engedélyezett adalékanyag mindennapos elegye. A fehér kenyér felülete fényes, cserepesedő, aranysárga, esetleg barnába hajló színű. Belül világos, lazított, sima tapintású, rugalmas és frissen elvileg nem morzsalékos. Vagy legalábbis az előbb leírtaknak megfelelőnek kellene lennie.

Ám, ha már kóstoltál hagyományos pékségben készült, valóban drágább és nagy hiperüzletekben sütött fehérkenyeret, akkor pontosan érted a fenntartásainkat. Nem elég, hogy a fehérkenyér eleve rosszlappal indul – már, ha az egészségünkről van szó – nehéz már ebből a fajtából valóban finomat beszerezni. Pedig az elvárásaink nem lennének nagyok: legyen valóban kelt a tésztája, finom puha a belseje, de összefüggő és ne morzsálódó...

És, hogy miért indul eleve rosszlappal? Talán, mert élettani hatásai kedvezőtlenebbek, mint a teljes kiőrlésű kenyéré. A reforméletmód hívei és a fogyókúrázók elszántan üldözik, mivel gyakori és mértéktelen fogyasztása sok-sok plusz kilót és számtalan betegséget eredményez (lásd fent).

 

A barnakenyér

Mivel egyre többen keresik (az egészséges táplálkozás terjedésével) a barna kenyereket, a pékek a fehér (szénhidrátgazdag) lisztből készült kenyértésztához malátaalapú színezéket adnak. Így a gyakorlatilag fehér kenyérből egyszerűen és gyorsan barna lesz. Ez az eljárás sokkal egyszerűbb, mint a teljes kiőrlésű liszt használata, hiszen így megúszható a hosszabb kelesztési idő, a sok pepecselés. Az így készült kenyér azonban semmivel sem egészségesebb, mint a fehér. Természetesen itthon is kapható igazi barna. Meg is lehet különböztetni a műbarnát az igazitól.

 

Honnan ismerheted fel a műbarna kenyeret?

Az igazi barnakenyér, mely teljes kiőrlésű lisztből készült mindig sokkal tömörebb, sűrűbb. Ha belevágsz, akkor láthatod a sötét korpaszemcséket. Eltarthatóságuk is egész hosszú, akár 5-6 napis is viszonylag frissek és ízletesek maradnak. Míg a barna, malátafestékkel színezett kenyér tésztája nagyon laza, héja pedig tejeskávészínű. Ráadásul egy-két nap alatt tönkre is mennek.

 

Magas rosttartalmú kenyerek

Mára a kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a zabkorpával készült péksütemények fogyasztása valóban csökkentik a vér koleszterinszintjét. És, ha emellett még sok folyadékot is magadhoz veszel, valóban megkönnyebbülhetsz, hiszen az élelmi rostokkal együtt beindítja a beleket és megelőzi más bélproblémák kialakulását. A nem fehérkenyerek mellett továbbá még az is szól, hogy több ásványi anyagot (magnéziumot és káliumot), valamint vitamint (B1-2-6-vitaminokat) tartalmaznak.


Hogyan azonosítsd be a kenyérfajtákat?

• Fehér kenyér: 100 % a búzaliszt (BL 80) aránya.
• Félbarna kenyér: 85 % a búzaliszt (BL 112), 15% a rozsliszt (RL 90) aránya.
• Rozsos kenyér: 60 % és 85 % közötti a búzaliszt, 15 % és 40 % közötti a rozsliszt aránya.
• Rozskenyér: 60 % alatti a búzaliszt, 40 % feletti a rozsliszt aránya.


 

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL