Diós-mákos bejgli

Hozzávalók:

Az élesztős omlós tésztához:
• 600 g finomliszt
• 150 g vaj/margarin
• 100 g sertészsír vagy összesen 250 g margarin
• 1 csipet só
• 1,5 dl tej
• 1 kk.+50 g porcukor
• 15 g élesztő
• 2 tojás + 2 a kenéshez

A diótöltelékhez:

50 g mazsola
3 ek. rum
200 g darált dió
150 g porcukor
1 tasak (10 g) bourbon vaníliás cukor
1 citrom vagy narancs reszelt héja
1/2 kk. őrölt fahéj
1 dl tej
2-3 ek. zsemlemorzsa

A máktöltelékhez:

50 g mazsola
3 ek. rum
200 g darált mák
150 g porcukor
1 tasak (10 g) bourbon vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1/4 kk. őrölt szegfűszeg
1 dl víz
3-4 ek. citromlé
2 ek. baracklekvár

Elkészítés:

A tésztához összedolgozzuk a lisztet a vajjal/margarinnal, a zsírral és a sóval (nagyobb űrtartalmú aprítógépben néhány pörgetés az egész!). A tejet meglangyosítjuk, hozzáadunk 1 kk. porcukrot és az elmorzsolt élesztőt, felfuttatjuk. Belekeverünk 2 tojást, majd a maradék 50 g porcukorral együtt a liszthez adjuk és (további néhány pörgetéssel) összedolgozzuk. Munkalapra szedve átgyúrjuk, megmérjük, 4 azonos súlyú (250-260 g-os) cipóra osztjuk, műanyag dobozba/kelesztő tálba zárva betesszük a hűtőszekrénybe, de csak annyi ideig pihentetjük, amíg elkészítjük a kétféle tölteléket (a tölteléknek és a tésztának azonos súlyúnak kell lennie, tehát cipónként/rudanként 250-260 g-nak).
A töltelékhez az összesen 100 g mazsolát forró vízzel leöblítjük, alaposan lecsepegtetjük, meglocsoljuk az összesen 6 ek. rummal, lefedjük, fél órát (vagy egy éjszakán át) érleljük. 2 tepsit kibélelünk sütőpapírral.

A diótöltelékhez összekeverjük a diót, a porcukrot, a vaníliás cukrot, a reszelt citrom- és/vagy narancshéjat, valamint a fahéjat, hozzáadjuk a felforrósított tejet, a mazsola felét és a zsemlemorzsát, hagyjuk egészen kihűlni (ha kenés-töltés előtt lágynak találnánk, további 1-2 ek. zsemlemorzsát adunk hozzá).

A máktöltelékhez összekeverjük a mákot, a porcukrot, a vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat és a szegfűszeget, hozzáadjuk a felforrósított vizet, a citromlét, a baracklekvárt, végül a maradék mazsolát, hagyjuk kihűlni (ha töltés előtt lágynak találnánk, 1-2 ek. zsemlemorzsát adunk hozzá).

A kenésre szánt tojásokat kettéválasztjuk. Az első cipót kb. 20x30 cm-es, azaz A/4-es nagyságú lapra nyújtjuk, két rövidebb oldalán elvékonyítjuk a tésztát, vékonyan átkenjük tojásfehérjével. A szegélyeken 2-3 cm-t szabadon hagyva (tojásfehérjébe mártogatott ujjal, így nem ragad!), elosztjuk - elkenjük rajta a diótöltelék felét. Két rövidebb oldalát 2-3 cm szélesen visszahajtjuk-nyomkodjuk a töltelékre, majd lazán-szabályosan feltekerjük, és hajtott oldalával lefelé sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük.

Megtöltjük a másik 3 cipót is (egyet a maradék dió-, kettőt a máktöltelékkel). Tetejüket és oldalukat megkenjük a tojássárgájával, majd hűvösre tesszük, amíg a tojás meg nem szárad (35-45 perc). Ezután meleg helyre (a konyhába) visszük, könnyedén átkenjük tojásfehérjével, és további fél órát „szárítjuk” (a kétszeri kenéstől lesz márványos a tetejük).

A sütőt előmelegítjük 190 °C -ra (légkeveréssel 160 °C -ra). 2-2,5-es vastagságú kötőtűvel vagy fém nyárssal 4-5 cm-ként, egészen “koppanásig” nyomva a tűt, sűrűn megszurkáljuk a tésztatekercsek oldalait és tetejét, azaz utat biztosítunk a gőznek, hogy szét ne repessze a tésztát, és 30-35 percig, aranybarnára sütjük.

A sütőből kivéve 5 percig hűlni hagyjuk, aztán lapáttal vagy széles pengéjű késsel visszanyomkodjuk az esetleg kibuggyant tölteléket, végül formára igazítjuk a tekercseket, és hagyjuk teljesen kihűlni. Alufóliával letakarva hűvös helyre tesszük, és lehetőleg csak másnap szeleteljük. Fogyasztásig folpackban csomagolva, hűvös helyen, de nem a hűtőszekrényben tároljuk.