Virágok völgye (2006)

Az egyik legszebb film, amit életemben láttam. Pedig kételkedtem benne, mivel annyira nem kenyerem a Tibetben, és Távol-Keleten játszódó filmek, de ezt megnéztem, és azóta megszerettem őket. Nemcsak a történet a szép, hanem maguk a jelenetek is. Mesés vágóképek a Himalájáról, a havas hegyormokról, az éjszakai fényekről, a tengerről, a Virágok Völgyéről a főszereplőnő szeméről.

Pan Nalin elrepít minket a Himalája hegyei közé, ahol egy rablóbanda a sírba is követi imádott vezérüket, Jalant (Milind Soman), aki nem mellesleg valami orvos-méregkeverő is egyben. Egy karaván kirablásának alkalmával megismerkedik Ushnával (Mylene Jampanoi), akivel földöntúli erők hozták össze, és misztikus szerelmük az egész filmen keresztül bontakozik ki. Végig ott lappang a nézőben a kérdés? Akkor most ki… jobban mondva, mi Ushna? Aki ráveszi Jalant, hogy ne csak földi, hanem szellemi kincseket is kezdjenek el rabolni.

Majd Ushna bedobja a legnagyobb képesség elrablásának lehetőségét. Lopjanak hallhatatlanságot, hogy szerelmük örökké élhessen a Virágok Völgyében. De a művelet nem úgy sül el, ahogy várnák, és kénytelenek elhagyni a 18. századot és a 21. században találkozni újra, ahol ismét lehetőséget kapnak beteljesíteni a szerelmüket. Ám a sors ismét revansot vesz…

Minden tekintetben megnyerő, tökéletes film a szerelemről, a mágiáról, a végzetről, a reinkarnációról, a buddhizmusról és a titokzatos Tibet világáról.