A windscale-i katasztrófa

A windscale-i üzem (ma Sellafield) feladata nem más volt, minthogy az angolok előállíthassák a saját bombájukat. Ámde a grafitmoderátoros reaktorok esetén előfordulhat egy olyan láncreakció, ami veszélyes hőmérséklet növekedést okozhat, ha nem kontrollálják folyamatosan.
Az egyik művelet során mégiscsak kicsúszott az irányítás a kezeik közül és bekövetkezett a katasztrófa 1957. október 7-én. Tűz ütött ki, ami rövidesen elhatalmasodott, de szerencsére sikerült eloltani. Ugyanakkor a kiáramló levegővel igen magas radioaktív égésanyag került a szabadba. Továbbá 13 ember meghalt, és 260 fő sugárfertőzést kapott.
Hála a szerencsés időjárási viszonyoknak nem kellett kitelepíteni a lakosságot, de sokan úgy vélik, a káros sugárzás még így is hatással volt az ott élőkre, amire a kormány persze nem figyelmeztette őket… sőt, még meg is próbálták letagadni és elbagatellizálni. Csak csöndben, titokban gyűjtöttek tejmintákat ottani tehenekből, hogy megmérjék a sugárzás mértékét.

Később a hatóságok tanácsára az érintett 500 négyzetkilométeres körzetben megtiltották a tehéntej fogyasztását közel egy hónapra. Sokan gondolják azt, hogy a kormány azért próbálta a szőnyeg alá söpörni a „kis” bakit, mert nagyvalószínűséggel a közvélemény a bomba-program ellen hangolódott volna ha kiderül az igazság…