3 eltűnt férfi, egy titokzatos napló és egy vihar, ami meg sem történt – A skót világítótorony rejtélye

Rejtélyes eltűnés

A Flannan-szigetek nevű szigetcsoporthoz tartozik egy lakatlan sziget, az Eilean Mór, amelynek legmagasabb pontján egy 23 méter magas világítótorony üzemelt. A szigetcsoport egy 6. századi ír püspökről, Szent Flannánról kapta nevét, aki kápolnát emelt a szigeten. A sziget közelében élők idejártak birkáikat legeltetni, de sosem maradtak ott éjszakára, mert állítólag gonosz szellemek laknak ott.

1900. december 26-án délután James Harvey a világítótorony egyik váltását szállította a szigetre, köztük Joseph Moore-t. Amikor odaértek, megvoltak lepve, mert senki sem jött ki üdvözölni őket.

Moore egy csónakban kievezett a szigetre, és a világítótoronyhoz vezető lépcsősoron eljutott a toronyhoz. Amint odaért, már látta, hogy valami nem stimmel: az ajtó nyitva volt, és a három vízhatlan kabátból kettő hiányzott. A hideg téli időben ki volt képes kimenni kabát nélkül? A konyhában az asztalon félig megevett ételt és egy felborított széket talált és a konyhai óra megállt. 

A férfi átkutatta a világítótornyot, de a három férfi eltűnt. Ducat, Marshall és McArthur. Amint Harvey megtudta, táviratot írt a legközelebbi szárazföldi állomásra. Onnan továbbították az üzenetét az Északi Világítótorony Bizottság részére. Azt gyanították, hogy lefújta őket a szél a sziklákról, vagy megfulladtak, miközben egy darut próbáltak rögzíteni.
Pár nappal később Robert Muirhead, a Bizottság egyik felügyelője, aki jól ismerte a három férfit, maga is elindult a szigetre, de ő sem talált többet, leszámítva egy naplót.

A titokzatos napló

Az utolsó pár bejegyzés nagyon különös volt. December 12-én, Thomas Marshall „súlyos szelekről” írt, amikhez hasonlót még nem látott a húsz év alatt. Az is feltűnt neki, hogy James Ducat újabban „nagyon csendes”, és hogy Donald McArthur sokat sírt. Ez utóbbi igencsak érdekes, mivel egy tapasztalt tengerészről beszélünk, aki hirtelen haragjáról és durva modoráról volt híres, meg arról, hogy előszeretettel bunyózott. Akkor miért sírt volna?

December 13-án a vihar még tombolt, ezért állítólag imádkoztak a férfiak. De miért tették volna egy új építésű, biztonságos épületben 45 méterrel a tengerszint felett?

Ami még igazán különös azaz, hogy a környékbeli állomások nem számoltak be viharról abban az időszakban. Csak december 17-én kezdett viharossá válni az időjárás.

Az utolsó bejegyzés december 15-én született, amely arról szól, hogy véget ért a vihar és „Isten mindenek felett van.”

Thomas Marshall, Donald MacArthur és James Ducat 

Még mindig megoldatlan a rejtély

A napló csak még több kérdést vetett fel a többi mellett. Miért hagyták el mind hárman a tornyot, pláne úgy, hogy ezt tiltotta a szabályzat?
Továbbá Muirhead olyan köteleket talált a szigeten szanaszét, amiket általában egy barna dobozban tárolnak, 20 méter magasan egy rakodódarun. Talán ezeket a dobozokat akarták összeszedni, mikor jött egy hullám és magával sodorta őket? Muirhead ezt találta a leginkább lehetséges válasznak, bár ez a válasz nemigen győzött meg senkit. 

Hiszen, ha a férfiakat elmosta a víz, akkor később miért nem kerültek partra a holttesteik? Hogy tudna egy hullám tapasztalt világítótoronyőrt így meglepni? De különben is… több beszámoló szerint nem is volt vihar abban az időszakban. Akkor milyen viharról írtak?

Csak teóriák vannak

Egy ilyen esetnél nem meglepő, hogy az emberek fantáziája elszabadul és sokkoló teóriákkal állnak elő. Ennél a rejtélynél gyanakodtak már idegenekre, kalózokra, és arra is, hogy katonák hurcolták el őket. 

Viszont 2015-ben született egy lehetséges megoldás. John Love természettudós áttanulmányozta az írásos anyagokat, és egy eddig ismeretlen titokra bukkant a toronyőrök múltjában. Thomas Marshallra pénzbírságot szabott ki a Bizottság, amiért egy szélviharban sok felszerelés elveszett a korábbi posztján. Talán ezért ment le a kikötőhelyre, hogy ne vétsen újabb hibát és vele tartott az egyik társa is, de mivel nem tértek vissza, utánuk ment a harmadik is. A tudós szerint az is problémát jelenthetett, hogy az új poszton nem tudták milyenek a téli viszonyok ott a szigeteken. Ez valóban ésszerűnek tűnik, de mi a helyzet a soha nem is volt viharral és a titokzatos naplóval? Talán sosem derül fény arra, mi történt a három férfival.