PASISZEMMEL

Amíg a nők barnulnak, a pasik bambulnak

Tartja magát a hőség, és ezzel a férfiak megpróbáltatásainak sem akar vége szakadni. Mert a kánikulában Ti, Hölgyek, alig viseltek valamit, mi meg alig bírjuk megállni, hogy ne legeltessük rajtatok a Pasiszemünk. Még akkor is, ha nem vagyunk egyedül…


Az enyhülés tovább várat magára. Nem is merek kimenni az utcára. Félreértés ne essék: nem a napszúrástól félek, hanem attól, hogy útközben elvesztem az állam. Írjuk le sokadszor, mert igaz, és mert megérdemlitek: ennyi jó nőt egy helyen, mint Magyarországon, sehol sem látni! Pláne így, hogy tombol a nyár, a hőmérő higanyszála már egészen közelről nyaldossa a 40 fokot, és ha semmi sem lenne rajtatok, az is sok lenne. Így meg az a kevéske, amit muszájból magatokra húztok, valóságos sok(k) a férfi szemnek. Mi meg nem leshetünk Titeket lógó nyelvvel, mert azért azt mégsem illik. Ettől függetlenül van, aki megteszi, de az a férfi, aki nem csak szexuális tárgynak tekinti a nőket, mindezt szemérmesebben cselekszi meg. És igen, gyengék vagyunk, könnyen elcsábulunk. Akár még a csajunk mellett is. Mert hát ez nem több némi nézelődésnél. Az ügyes pasi ráadásul úgy műveli ezt, hogy a nője semmit sem vesz észre az egészből. Meg aztán a kanfalka minden tagjának falán ott díszeleg az évezredes bölcsesség: „csak hűséget fogadtál, nem vakságot”! 

 

A napszemüveg, mint tettestárs

Azt kell, mondjam, Hölgyeim, a nyár előnyötökre válik. A jó ízléssel kiválasztott kevés ruhadarab még azokat is megbámulandóvá teszi, akik mellett egy levélhullásos őszi napon a legcsekélyebb reakció nélkül sétálnánk el. De itt a nyár, az áldott három hónap! Elég egy kis csőtop (azért figyelitek, milyen szakszavakat tudok), egy csípőszoknya (bah, ruhatervezőnek kellett volna mennem), egy spagetti-pántos felső, vagy egy mininaci, és már meg is vagyunk véve kilóra. Ám mivel a lelkünk mélyén gavallér úriemberek vagyunk (már amelyikünk…), nem stírölhetünk benneteket teljesen nyilvánvalóan. A fondorlatos mustrálásban találunk hű szövetségesre a napszemüvegünkben. Nagyon fontos, hogy viszonylag sötét üvegű legyen, hogy ne legyen árulkodó a szemünk villanása. Kezdő képviselőink a fejüket is az ellibegő nőstény cicus irányába fordítják, a tapasztaltabbak csak a szemük sarkából mérik fel a kiszemeltet. Ha a látvány kedvünkre való, akkor sem szabad elmosolyodni, hiszen azzal eláruljuk magunkat. Bár itt azért érdemes megállni egy pillanatra…

 

Kinek pakolod magad?

Ugyanis nagyon szende, sőt, túlontúl szende lenne azt feltételezni, hogy a Hölgyek a saját szórakoztatásukra öltöznek fel úgy, ahogy. Jó, én is tudom, mindenkinél bejátszik a saját személyével szemben tanúsított igényesség, ami klassz, de hát alapvetően nem erre megy ki az egész. Hanem arra, hogy begyűjtsük az elismerő pillantásokat az ellenkező nemtől. Mi is, Ti is hiúk vagyunk, Drágáim. Szóval hagyjuk a púdert, a falatnyi ruhadaraboknak az is a célja, hogy közszemlére tegyétek, amire büszkék vagytok. Ellenkezésnek nincs helye: a legtöbb nőismerősöm teljesen lelki beteg lesz attól, ha ilyenkor senki sem fordul meg utánuk az utcán. Pasiszemmel meg végképp képmutató dolog, amikor egy csaj olyan felsőt vesz fel, amit többet mutat, mint takar, utána viszont meg van sértődve, ha páran kicsit hosszabban elidőznek az idomain. Lányok, hagyjuk a kamu felháborodást! Mindennek van határa – még a bámulásnak is.

 

Nem tudom levenni a szemem, ahogy leveszed a…

A korábbiakban utaltam már rá, hogy a nyílt feltérképezés, vagyis amikor egy fickó jól láthatóan, hosszú ideig vizslat egy nőt, az tényleg kellemetlen és zavarba ejtő lehet. Pedig nem valószínű, hogy perverz lenne az ürge, csak éppen pofátlan. Azok az egyedeink, akik kicsit visszafogottabbak, inkább úgy pillantgatnak oda, ahogy az őzek esznek: többször kevesebbet. Ha a tömegközlekedésen botlunk bele egy olyan Hölgyeménybe, akit egyszerűen MUSZÁJ tartósan nézni – mert vannak ilyenek, hohó, de még mennyien! -, azt mégsem tehetjük meg teljesen direktbe. Kicsit kinézünk az ablakon, aztán vissza a csajra, megint gyönyörködünk a tájban, utána pedig ismét a gazellácska domborulataiban. Férfiasan be kell, valljam nektek, bájosan nyájas olvasóim, hogy a hím társaság rossz hatással van ránk. Ha összeverődik a „csorda”, hajlamosabb az állatias viselkedésre. Elfeledjük az illemet és a jó modort, és ha 4-5 tagunk előtt vonul el egy Tündérke, akkor még a csendesebbje is elereszt egy-két beszólást. És képzeljétek, a mustra nem kizárólag férfitársaságban történhet meg!

 

„Szerinted milyen az a csaj, Szívem?”

Igen, igen, van ilyen! Az Ég néha az ölünkbe pottyant olyan drága Hölgyeket, aki még erre is hajlandók. Mit hajlandók? Mindenféle zokszó nélkül elfogadják, hogy megnézünk más nőket. És most skubizzatok ide: van, hogy ők hívják fel a prédára a figyelmünket! Ezzel nekünk azonban nem szabad visszaélnünk: azt talán mégse a mellettünk lépdelő barátnőnkkel beszéljük meg, hogy mi mindent tudnánk kezdeni az utca másik oldalán vonuló szőke ciklonnal. De ha egy célzott kérdéssel óvatosan ráirányítjuk a figyelmét („szerinted nem túlzás annak a csajnak egy ilyen miniszoknya?”), legálisan legeltethetjük a szemünket. Ha másért nem, hát azért benne lenne a kémlelésben a mi kis egyetlenünk, hogy leszólja a riválist. Imádjátok savazni egymást, ez a helyzet, Hölgyeim. Igaz, vannak hisztérikák, akik már egy aprócska félrenézésért is óriási vitát képesek csapni, de hát nem lehetünk egyformák. Mint ahogy a pasik között is találni olyat, aki totál kiakad azon, ha a nőjük szeme elidőz egy másik kan bicepszén. Holott nem tesznek semmi rosszat. Mert minden bizonnyal rengeteg Hölgy falán is ott díszeleg az évezredes bölcsesség: „csak hűséget fogadtál…”.

 

 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL