Ilyen figyelemzavarral élni: egy érintett mesélt nekünk

Hogyan jöttél rá, hogy ADHD-val küzdesz?

Sok ADHD-ra jellemző tünetet, gondolkodási folyamatot és viselkedést fedeztem fel magamban. Például véletlenszerűen olvasok különböző könyveket, magamba szívom az információkat, egy ponton viszont mindent viszonylag szervezetten le tudok írni. A felismerés, hogy ADHD-s vagyok, jobban megértette velem az életemet és önmagamat.

Van erre konkrét példád?

Az iskolát hihetetlenül unalmasnak találtam. De megengedték, hogy matekórán pulóvert kössek - és ezért a mai napig hálás vagyok. Képes voltam a legbonyolultabb norvég mintákra is odafigyelni. Ma már tudok koncentrálni anélkül, hogy hímeznék vagy firkálnék mellette. Ez is gyakorlás kérdése, de sokáig csináltam, például amikor orvosnak tanultam. Egyszer egy professzor azt mondta, soha nem lesz belőlem jó orvos, mert láthatóan nem érdekel a terület. Ezért a kijelentéséért legszívesebben a gyomrába döftem volna a kötőtűmet! De az ADD-ben szenvedőknek újra és újra meg kell küzdeniük az ilyen előítéletekkel, és meg kell találniuk a módját, hogy megbirkózzanak velük.

Mi a stratégiája?

Ma már bátran mondhatom, örülök, hogy ADHD-m van. Soha nem mondanék le róla. Ez a felismerés és elfogadás óriási segítséget jelent. Az ADHD tett azzá az emberré, aki vagyok. Kevésbé tudom miatta kiszűrni az ingereket, de ez azt is jelenti, hogy sokkal többet tudok felismerni. Az ADHD-s emberek általában empatikusabbak, mint mások - ez nagy előny a munkámban. Soha nem fáradok bele, hogy felsoroljam, mennyi erőssége van az ADHD-s embereknek: intuitívak, kreatívak, sok új ötletük van. Fontos, hogy ezt ne csak az érintettek, hanem a környezetük felé is kommunikáljuk.

Azért a hétköznapok még mindig kihívást jelentenek, nem igaz?

Az ADHD elkerülhetetlenül stresszel jár, mert a káosz magától keletkezik. A féktelen lelkesedésem ahhoz is vezethet, hogy túl sokat vállalok. Emellett mindig bekapcsolva van a riasztórendszerem, ami miatt hamar megsértődhetek. Az impulzivitás is közrejátszhat, vagyis a túlzott reakció a vélt sérelmekre vagy a feltételezett támadásokra. Valószínűleg azon nők csoportjába tartoztam, akiknek az ADHD ellenére sikerült alkalmazkodniuk gyermekkorban, serdülőkorban és még fiatal felnőttkorban is, köszönhetően az intelligenciájuknak és a támogató szüleiknek.