LELKIPATIKA

A trauma, amelyről senki nem beszél! - Vajon milyen hatással van a kapcsolataidra?

Szerző:
Szabó Anna
Amikor traumáról van szó, az emberek általában katonai veteránokra, szexuális zaklatás áldozataira vagy éppen természeti katasztrófák túlélőire gondolnak. Ám nem csak ilyesmi okozhat traumát! Létezik ugyanis egy másféle trauma is. Lehet, hogy elsőre nem tűnik komolynak ez a típusú lelki sérülés, de komoly nyomokat hagy benned, és ezt nevezik relációs traumának.

Lehet az olyan kellemetlen tapasztalatok sorozata, melyek sebeket okoztak korábban, és hatással vannak a fizikai és mentális egészségedre. Az ember, társas lény, és minden ember ragaszkodik a kapcsolataihoz, amiket kialakít. A legfontosabb kapcsolatok egyike a gyermek-szülő kapcsolat. Az ilyen kapcsolatok ugyanis nagyban meghatározzák azt, hogy mivé válsz és milyen felnőtt lesz belőled. A gyermekkorban tapasztalt dolgok és a szüleidhez való viszonyulás formálja a kapcsolataidat, nem csupán a másokhoz való kötődésedet, de a saját magaddal való kapcsolatot is.

Minden azzal kezdődik, hogy mennyire érzed biztonságban magad az első társas kapcsolataidban

A relatív trauma akkor lép fel, ha a gyermek nem érzi magát biztonságban a családon belül. Ennek a kudarcnak az az oka, hogy a szülő elhagyja a családot és a gyermeket.

Azt kijelenteni, hogy egyes gyermekek érzékenyebbek, mint társaik, nem lehet. Minden gyermek egyformán érzékeny, ám néhányan nem felelnek meg a normáknak, míg mások igen.

A fizikai elválás két ok miatt következhet be, haláleset vagy válás esetén. Az érzelmi elhagyás látszólag kevésbé veszélyes, mert először nem feltűnő, de kifejezetten káros hatással van a gyermek fejlődésére. Ilyenkor a gyermeket elhanyagolják érzelmileg, nem elégítik a szeretetéhségét és nem tanítják meg alapvető elfogadásra és érzelmi dolgokra. Ez a fajta elhanyagolás több okból is megtörténhet. Elképzelhető, hogy a szülő túlterheltnek érzi magát, és nem tud mit kezdeni a gyermekneveléssel. Lehet, hogy inkább a partneredre fordítasz energiát, vagy épp túl sokat törődsz magaddal, netán egy másik gyermeked igényli fizikailag vagy mentálisan a több törődést. Ám az is lehet, hogy valamiféle külső körülmény befolyásolja mindezt, a túl sok munka, vagy egy új kapcsolat. Természetesen tökéletes szülő nem létezik, és senki sem tökéletes, ám mindez káros hatással van a gyermek fejlődősére és viselkedésére.

Az érem másik oldala - érzelmi kavalkád

Az érzelmi trauma akkor is bekövetkezhet, ha a szülő a gyermekre próbál meg támaszkodni érzelmileg. Ha érzelmi szükségleteit nem elégíti egy társ, akkor hajlamos a gyermekre támaszkodni. Persze, a gyermekek rendkívül érzékenyek, ezért ösztönösen boldoggá teszik a szüleiket. Az érzelmi elhagyás akkor következik be, ha a gyermek érdekei nem teljesülnek. Rövid- és hosszú távon is sok negatív dolgot eredményezhet mindez, a gyermek feszegeti a határait, romlik az önbecsülése, emellett egyéb fizikális és mentális problémákhoz is vezethet. Mindez pedig kihatással lesz a későbbiekben a gyermek szerelmi és társas kapcsolataira.

Minél inkább szükséged van adott érzelmi szükségletekre, annál inkább ért negatív hatás az életben

Azt mondani, hogy egyes gyerekek érzékenyebbek, mint mások, helytelen. Minden gyermek és minden felnőtt is érzékeny. Egyesek megfelelnek a normáknak, míg ezzel ellentétben mások pedig nem. Vannak, akik képesek elfojtani, amit éreznek, ezért náluk inkább a magánéletükben buknak majd ki a dolgok, míg mások, akik nyíltabbak, kevésbé tudják elrejteni a traumáikat, és másképp is dolgozzák fel mindezt. Ilyen például a különféle függőségek, de felmerül az öncsonkítás vagy személyiségzavar lehetősége is.

A relatív trauma fizikai tüneteket is produkál, a PTSD-hez hasonló tüneteket, ilyen például a fejfájás, álmatlanság, fáradtság, emésztési problémák és krónikus fájdalom.

A legtöbb szülő persze készakarva nem akar relációs traumát okozni

A szülők ugyanis ezt nem tudatosan teszik, szinte minden esetben a saját nem kezelt, eltemetett relációs trauma következménye mindez. Ezért nagyon fontos ennek a körforgásnak a megállítása.

Ha egy szülő tudatában van az igényeinek és hiányosságainak, akkor képes lesz fejlődni és változtatni a viselkedésén. A relációs trauma leküzdésében a leghatékonyabb a terápia, amely a tudatosabb kapcsolatépítésen és új mechanizmusok kialakításán alapul. Általában az egyénre szabott klinikai és terápiás módszerek kombinációja a leghatékonyabb. Ez azért van így, mert minden ember különböző, a terápia pedig függ az illető korától, az általa hurcolt trauma súlyosságáról és az életkörülményektől.

5 jele annak, hogy te is szenvedhetsz relációs traumától

 

{KEPGALERIA}

Szólj hozzá Te is!
SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL