Megérzés

Ebben az időszakban érzelmi síkon reagálsz az életre.
A tudatos világból a belső világod mélységeibe teszel utazást.
Miközben leereszkedsz a tudatalattid birodalmába, szembenézel minden félelmeddel és vágyaddal, és felkészíted a lelkedet a tudatosság egy újabb szintjére.
Amikor a racionális elme pihen, és az érzelmeinket szabadon engedjük, sokszor erősebben fogjuk érzékelni a dolgokat.
Ezt hívjuk hatodik érzéknek.
Az első öt érzék – a látás, a hallás, az érintés, a szaglás és az ízlelés – segít nekünk eligazodni a fizikai világban, a hatodik érzék viszont – amit intuíciónak, megérzésnek vagy előrelátásnak is hívnak – a láthatatlan világban segíti az eligazodást.
A láthatatlan világot nem érzékelhetjük az első öt érzékszervünkkel, de érezzük a jelenlétét, és ezért tudjuk, hogy létezik.
Természetes emberi reakció félni attól, amit nem látunk. Legtöbbször attól félünk a legjobban, ami mélyen eltemetve fekszik magunkban.
A szörnyekről és a démonokról való ősi emlékek, amiket még annyira élénken láttunk gyermekkorunkban, most a tudatos elme alá van eltemetve.
Miután elutazol a tudatalattid világába és megtanulod legyőzni a félelmet, egészen új, teljes emberként fogsz visszatérni.
Amikor meg tanulsz bízni a saját ítélőképességedben, amikor erősek a megérzéseid, többé nem fogsz az illúziók, a megtévesztés és a bizonytalanság csapdájába esni.
Mint ahogy a napnak le kell nyugodnia, és helyet kell adnia az éjszakának, ha megint fel akar kelni, úgy a tudatos elmének is helyet kell adnia a tudatalattinak, és hagynia kell, hogy az beszéljen, mert csak így érhetünk el magasabb szintű tudatosságot.
Tanuld meg megkülönböztetni a megérzést a megtévesztéstől, az intuíciót az illúziótól. Amikor a világegyetem a tudatalattidon keresztül szól hozzád, a valóság mindig reagál erre, és jeleket mutat neked, amikből tudhatod, hogy jó úton haladsz.