5 összetevő a fürdőszobapolcon, amit érdemes lecserélned

A természetes szépségápolás és a fenntartható életmód iránt elkötelezett felhasználók egyre inkább az összetevőlistát figyelik. És nem véletlenül. Ami ugyanis a bőrödre kerül, az hosszú távon hatással lehet az egészségedre, a hormonrendszeredre és nem utolsósorban a környezetre is.

A fürdőszobapolc sokszor tele van olyan készítményekkel, amelyeket évek óta használunk megszokásból. Pedig ha közelebbről megnézzük az összetevőiket, hamar kiderülne, hogy lenne mit lecserélni. Ebben a cikkben bemutatjuk azt az 5 gyakori összetevőt és terméktípust, amelyektől érdemes megválnod.

Tudatos váltás lépésről lépésre

Mielőtt belevágunk a listába, szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy nem szükséges egyik napról a másikra kidobni minden terméket. A legjobb stratégia, ha a fokozatosan cseréljük le a régi készítményeket. Vagyis, amikor valami elfogy, válasszunk helyette tisztább összetételű alternatívát. Egy natúrkozmetikum vásárlásával pénzt is spórolhatunk, különösen, ha olyan megbízható helyről szerezzük be, mint a Zöldszertár. A fokozatossággal pedig időt adunk a bőrnek az alkalmazkodásra.

A fokozatos váltás ráadásul a fenntarthatóság szempontjából is fontos lépés. A környezettudatos márkák ugyanis gyakran újrahasznosítható csomagolást használnak, rövidebb összetevőlistával dolgoznak, és etikus forrásból szerzik be az alapanyagokat. Egy jól megválasztott natúrkozmetikum tehát nemcsak a bőrnek, hanem a bolygónak is kedvezőbb választás lehet.

Most pedig lássuk a “tiltott” összetevőket, amelyektől érdemes megszabadulni.

1. SLS és SLES, másnéven a túlzottan habzó tisztítók

A nátrium-lauril-szulfát (SLS) és a nátrium-laurét-szulfát (SLES) az egyik leggyakoribb habképző anyag a samponokban, tusfürdőkben és arclemosókban. Azért szeretik őket a gyártók, mert olcsók és látványos habzást biztosítanak. A fogyasztók számára a hab gyakran a „tisztaság” érzetét jelenti. Valójában azonban ez inkább marketing, mint szakmai indok.

Az a probléma ezekkel az anyagokkal, hogy erősen zsíroldó hatásúak. Emiatt nemcsak a szennyeződéseket távolítják el, hanem a bőr természetes védőrétegét is. Ez hosszú távon bőrszárazsághoz, irritációhoz, és érzékenységhez vezethet. Sőt a fejbőr esetében fokozott faggyútermelést is kiválthat, amitől a haj csak még gyorsabban zsírosodik.

Fenntarthatósági szempontból sem ideálisak, mivel gyártásuk és lebomlásuk környezetterhelő. A természetes alapú tisztítók, mint például a cukor- vagy kókuszalapú felületaktív anyagok viszont kíméletesebbek a bőrhöz és a vízi élővilághoz is.

2. Parabének: a vitatott tartósítószerek

A parabének évtizedeken át a kozmetikai ipar leggyakrabban használt tartósítószerei voltak. Legfőbb előnyük, hogy megakadályozzák a baktériumok és gombák elszaporodását a termékekben, és növelik azok eltarthatóságát. Az elmúlt években azonban komoly viták alakultak ki ezeket illetően.

Egyes kutatások szerint bizonyos parabének befolyásolják a hormonrendszert (endokrin diszruptor). Bár a kozmetikumokban engedélyezett mennyiség elvileg biztonságos, a kérdés az összhatás: naponta több különböző terméket használunk, amelyek mind tartalmazhatnak ilyen összetevőket. Tudatos vásárlóként ezért érdemes inkább az elővigyázatosság elvét követni.

A természetes kozmetikumok gyakran olyan alternatív tartósítási rendszereket alkalmaznak, mint a növényi kivonatok, a fermentált összetevők vagy az alkoholos oldatok. Bár ezek eltarthatósága néha rövidebb, cserébe elkerülheted a felesleges kockázatokat.

3. Szilikonok

A szilikonok, például a dimethicone vagy a cyclopentasiloxane, gyakori összetevői a hajápolóknak, szérumoknak és arckrémeknek. Azonnali selymességet, simaságot és fényt biztosítanak, ezért sokan szeretik őket. A gond azonban az, hogy ez az eredmény többnyire optikai illúzió.

A szilikonok bevonatot képeznek a hajszálon vagy a bőr felszínén. Ez lezárja a nedvességet, de megakadályozhatja, hogy a valóban tápláló hatóanyagok bejussanak. A haj idővel elnehezül, a fejbőr nem tud megfelelően lélegezni, a bőrön pedig eltömődött pórusok alakulhatnak ki.

Környezeti szempontból sem ideálisak, mivel nehezen bomlanak le, és felhalmozódnak a vizekben. Ezzel szemben a növényi olajok, vajak és természetes kivonatok valódi táplálást biztosítanak, és a lebomlásuk is gyorsabb.

4. Mesterséges illatanyagok

Az „illatanyag” vagy „parfum” megnevezés a címkén gyakran több tucat különböző vegyületet takar. Ezek pontos összetétele üzleti titok, így a vásárló nem tudja pontosan, mi kerül a bőrére.

A mesterséges illatanyagok az egyik leggyakoribb allergén csoportot jelentik a kozmetikumokban. Fejfájást, bőrirritációt, szemviszketést is okozhatnak, különösen érzékeny bőr esetén. Ráadásul sok ilyen vegyület kőolajszármazék, amelynek előállítása és lebomlása egyáltalán nem környezetbarát.

Ha szereted az illatos kozmetikumokat, válassz inkább természetes illóolajokat tartalmazó termékeket. De ezeknél is figyelj a mértékletességre. A kevesebb gyakran több, különösen az érzékeny arcbőr esetében.

5. Mikroműanyagok: a láthatatlan környezetszennyezők

Bőrradírokban, fogkrémekben és egyes sminktermékekben még mindig előfordulhatnak mikroműanyag részecskék. Ezek apró műanyag szemcsék, amelyek a lefolyón keresztül a természetes vizekbe jutnak, ahol hosszú ideig megmaradnak és bekerülnek a táplálékláncba.

Bár sok országban már korlátozták használatukat, nem minden termék mentes tőlük. A címkén olyan elnevezések utalhatnak rájuk, mint polyethylene (PE) vagy polypropylene (PP).

Ha természetes alternatívát keresel, válassz cukor-, só-, őrölt mag- vagy kávéalapú radírokat. Ezek hatékonyan távolítják el az elhalt hámsejteket, miközben teljes mértékben lebomlanak a környezetben.