Mini Róma Észak-Afrikában

Leptis Magnát föníciai gyarmatosítók alapították a Kr. e. 10. században. Kr. e. 6. századtól Karhágó fennhatósága alá tartozott, amely akkoriban a mediterrán térség legfőbb hatalma volt. Később Róma legyőzte Karthágót, így Leptis Magna is Római kolóniává vált, és lakossága megkapta a teljes római polgárjogot.

A 2. és 3. században Leptis Magna szülötte, Lucius Septimus Severus lett a Római császár, így a város befolyása és hatalma egyre nőtt. Leptis Magna akkoriban már különleges jogokat élvezhetett, és ide került át Róma adminisztratív központja. Septimus császár számtalan fontos épületet építtetett, és létrehozta az észak-afrikai mini Rómát. A császár hatalmas építkezésbe fogott, és rendelkezése alapján vízvezetékek, fényűző fürdők egy kocsiversenypálya, hatalmas bazilika, fórum és színházterem is épült. Az észak-afrikai városban már akkoriban föld alatti vezetékek szállították a vizet az elegáns magánvillákba és a római fürdőkbe.

Septimus császár uralkodása alatt a város virágzott, mivel Róma védte a várost a környező banditák betöréseitől és békét tartott fenn a helybéli törzsek között. A városfallal körülvett Leptis Magna fontos kereskedőközponttá vált, és folyamatosan fejlődött. Az építkezések is folytatódtak, melyhez a közelben megnyílt mészkőbánya szolgáltatta az építőanyagot.

Ahogy a Római Birodalom ereje egyre fogyott, Leptis Magna is hanyatlani kezdett. A sivatagi törzsek rendszeresen fosztogatták a város környékét, bár Leptist még védték a hatalmas városfalak. Miután azonban a germánok elfoglalták Karthágót, és átvették az uralmat Leptis Magna felett is, a városfalakat lerombolták, és szabad utat adtak a fosztogató berbereknek.

A 6. században lakói végleg elhagyták a várost, és Leptis Magnát elborította a homok. A virágzó és gazdag várost teljesen elnyelte a homok. Így maradt fenn szinte érintetlenül néhány 2. és 3. századi római épület. Az ásatások során egyre-másra bukkannak elő a homokba temetett kincsek.