Júdás evangéliuma

Fontos leszögezni, hogy ezt nem maga Júdás írta. A genfi restaurálás során a tintákból vett minták alapján arra lehet következtetni, hogy Kr. u. 220 és 340 között íródott, és hogy görög nyelvből fordították át koptra. 

Az evangélium szerint Jézus elárulja a tanítványainak, hogy akihez imádkoznak, nem a valódi isten, csak a világteremtő demiurgosz, és hogy ő maga sem az, akinek hiszik, mert nem a Teremtő fia. Egyedül Júdás az, aki felismeri Jézus igazi mivoltát. „Jutalmul" Jézus egyedül őt avatja be „a tanítványok Istenénél magasabb rendű királyság titkaiba". Megossza vele a forgatókönyvet, vagyis hogy ő lesz az, aki elárulja, de ez kell a Jézus féle kereszthalált halunk projekt beteljesítéséhez. Persze azt is közölte, hogy ezért Júdást éveken át megvetik, gyűlölik, és sokat kell majd szenvednie, de végül övé lesz a dicsőség.

Ezen evangélium szerint az árulás nem a Getszemáné-kertben, hanem egy vendégszobában történik. Júdás megkapja a 30 ezüstöt, Jézust pedig elfogják és az áruló barátnak köszönhetően visszatérhet abba a birodalomba - Barbéló az igaz isten birodalma a gnosztikusok szerint - ahonnan jött és ahova vissza akar menni. Ugyanis Jézus nem azért érkezett, hogy visszatérjen Istenhez, megváltsa az emberiséget és elhozza a békét, de nem ám! E szerint az evangélium szerint csupán egy szellem, egy szellemi megtestesülés, amitől meg kell szabadulnia, hogy visszamehessen oda, ahonnan jött. De minek jött? Erre egyelőre nincsenek válaszok.