Érzelmünk porfogói

Ezek a tárgyak teszik otthonná a lakásomat...

Bea, 32 éves, jogász

A személyes apró csecsebecsék nagyon fontosak, hiszen az emlékeim részévé váltak. Rengeteg időt töltök irodában, így semmi kedvem még az otthonomban is a munkára gondolni. Ezek a tárgyak teszik otthonná a lakásomat. Rosszul érzem magam egy rideg környezetben. Nálam sok színes tárgy foglal helyet, és ettől mindig jó hangulatban kezdem a napot. Sosem zavart, hogy az apró ajándéktárgyaimon jobban megtelepszik a por, én boldogan takarítom őket. A nagyszüleimtől kapott örök emlékek miért lennének számomra terhesek.
Természetesen azok a tárgyak, amelyekhez nem fűz szoros kapcsolat, elajándékozom, de még egy sem landolt közülük a szemetesben.



Mindig örülök, ha elajándékozhatom a ruháimat...

Andrea 41 éves, menedzser asszisztens

Nem jó, ha az ember fanatikusan kötődik emléktárgyakhoz. Minden múlandó. Attól még, hogy minden emléktárgyat nem őrzünk meg, az nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a számunkra fontos embereket. Az emlék bennünk él. Milyen igaz, hogy az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell. Mára már a régi ruháimat sem tárolom feleslegesen a szekrényben. Felesleges halmozni, gyűjtögetni őket. Mindig örülök, ha elajándékozhatom a ruháimat. A régi darabok mellett nem lesz helyük az újaknak, ha tartogatnék minden egyes darabot, amelyet fel sem veszek. Nem hiányoznak a régi ruháim, mert tudom, hogy szívesen hordja más.

Sosem válnék meg az életem darabjaitól...

Laura, 36 éves, újságíró

Rengeteg doboz gyűlt össze a lakásomban az elmúlt évek alatt.
A lányom babaruháitól kezdve a régi iskolai tankönyvekig minden megtalálható. Mindig rászánom magam, hogy majd egyszer kiválogatom az igazán felesleges dolgokat, és megválok tőlük. Senkinek sincs szüksége rájuk, még sincs szívem egyszerűen csak úgy kidobni őket. Számomra örök emlék egy régi ellenőrzőfüzet, ami még az enyém volt. Úgy érzem, hogyha a lányom kikopott előkéjét kidobnám, akkor a hozzá fűződő emlék is a szemétbe kerülne. Sosem válnék meg az életem darabjaitól.
Már tárgyakkal teli doboz is teljesen átvette a padlás illatát.
A múlt számomra a tárgyakkal együtt lesz olyan szép.



Ezzel az erővel mindent gyűjtögethetnénk...

Timi, 27 éves, doktornő

Úgy gondolom, hogy semmit sem szabad felhalmozni, mert később csak probléma lesz a sok kacat elszállításával. Ezzel az erővel mindent gyűjtögethetnénk. Szegény nagyszüleim mindig mindent rakosgattak. A hosszú évek alatt rengeteg minden összegyűlt a házukban. Sajnos ma már nem élnek. Számukra minden tárgy nagyon sokat jelentett, és szegényeknek ezért nem volt szívük megválni semmitől. A családommal temérdek mennyiségű újságot, és különböző holmikat vittünk el a házukból teherautóval. A folyamatos gyűjtögetés is csak egy átmeneti megoldás. A probléma ezzel nincs megoldva. Már nem fér el sehol a sok limlom, de azért még gyűlnek melléjük újabbak is. Az az ember, aki csak halmozza a felesleges tárgyakat, kacatokat, az nem érzi magát biztonságban. Folyamatosan keresi a helyét a társa, a családja, a munkatársai mellett.

Nem is tudtam volna hová tenni!

Klári, 24 éves, egyetemista

Sosem engedhettem meg magamnak, hogy bármi felesleges holmit tároljak a szobámban, vagy a lakásomban. 37 négyzetméteres lakásom van, ahol csak a legszükségesebb dolgok férnek el. Ha akarnék sem gyűjtögethetnék semmit. Már gyermekkoromban megtanultam, hogy nem halmozhatok fel semmi kacatot. Nem is tudtam volna hová tenni! A testvéreimmel hárman voltunk egy szobában, így igen kicsi hely jutott mindenkinek 20 négyzetméteren. A családom sosem volt gazdag, nem telt luxus vagy kevésbé szükséges holmikra. Szóval gyorsan megtanultam, hogy nem őrizgethetek semmi porfogót.