Titokzatos föld alá rejtett városok

Különböző okokból a világ számos pontján találunk ilyen elsőre hátborzongató komplexumokat, melyek valóban emberek ezreinek nyújtottak egykor otthont! Számunkra, akik megszoktuk, hogy a napfény télen-nyáron korlátok nélkül ömlik be az ablakainkon, akiknek természetes, hogy a lakhelyünk hőmérsékletét egy mozdulattal igényeinkhez igazíthatjuk, igen csak misztikus élmény szembesülni őseink titokzatos élőhelyeivel.

Tunézia - Matmata

Ez a végtelenül sokszínű picinyke ország a területén keveredő arab muszlim és mediterrán vidékekre jellemző légkört ötvözi egy sajátos, csak rá jellemző világgá! Az ország túlnyomó részét a Szahara borítja, mégis bőven akad itt látnivaló az ide érkező turistáknak. A fehér homokos tengerpart pihenésre, míg a nyüzsgő főváros - Tunisz - a metropoliszokra jellemző forgatagával városnézésre, vásárolgatásra és kulináris élvezetekre csábít! Aki jól megérdemelt pihenőjét Tunéziába tervezi, jó előre tervezze meg, hogy a rengeteg látnivaló közül mire tud időt szakítani, hiszen a régmúlt feltárt kincsei pompás múzeumi tárlatokon várják az érdeklődőket. Kihagyhatatlan a Bardo Múzeum, ahol többek között egy I. századi hajóroncs, a Mahdia összegyűjtött kincseit csodálhatjuk meg. Számtalan vallási szent hely, köztük a Kairouan, az iszlám vallás negyedik legfontosabb mecsete is itt található. Ahogyan egy ezer éves, lenyűgöző víztározó, mesébe illő kis halászfalvak hívogatják a vendégeket!

Az aktív pihenésnek hódoló nyaralók a tengerparton számtalan sportot űzhetnek, de a mozik szerelmesei is feledhetetlen élményekkel térhetnek haza, hiszen El Jemben forgatták a Gladiátor afrikai jeleneteit, valamint itt található legfőbb úti célunk, a Csillagok háborúja forgatási helyszíne, a máig lakott barlangváros: Matmata! Mintegy 400 éve vájták az első lakásokat a föld gyomrába, és ez az ősinek mondható „építkezési” forma a mai napig változatlan maradt. Titokzatos körkörös udvarokból nyílnak a kisebb szobák, melyekből lépcsőkön kisebb tároló helyiségeket érhetünk el, ahol kamrákat vagy épp víztárolókat találhatunk. Matmata lakói, a berberek, annyira jól alkalmazkodtak az éghajlat adta, égető forrósághoz és a telek fogvacogtató hidegéhez, hogy a földalatti városka fénykorában 5000 embernek adott otthont. Az ide látogatóktól ma is elvárják, hogy ne az itt lakók otthonaiba kukucskáljanak, hanem a berber asszonyok által létrehozott és működtetett múzeumban nézelődjenek, vagy kiadó barlanglakásban szálljanak meg.

A Mogao-barlang renszer

Egészen más indíttatásból jött létre a kínai Gansu tartományban, a Dunhuang város mellett található Mogao-barlang renszer. Lo-tsun, ha hihetünk a legendának, 366-ban állt neki kifaragni az első barlangot, miután egy látomás „ezer Buddháról” erre késztette. A barlangváros 1987-ben az UNESCO Világörökség listájára is felkerült, mivel a buddhista művészet több mint ezer esztendejének remekeit őrzi. A hely keletkezésében és páratlan gazdagságában szerepet játszott az is, hogy az egykori Selyem út mentén fekszik, így az azon elhaladó kereskedők szívesen és bőkezűen támogatták a munkálatokat. A buddhizmus térhódításával a barlangbeli szentélyek fontos zarándokhellyé váltak. 492 homokkő barlang maradt ránk, melynek teljes hálózata közel 1,6 kilométer hosszú. Ezek közül a legnagyobbak 40, míg a legkisebbek alig 1 méter magasak. 2415 festett agyagszobornak ad helyet, melyek Buddhát és Buddha nevezetes követőinek állítanak emléket. A szobrok méreteiben óriási eltérések vannak, a 10 centiméterestől a 33 méteresig. Impozáns méreteiről árulkodik a tény, hogy mintegy 50 ezer négyzetméternyi virágmintákat és buddhista tanításokat megörökítő falfestmény maradt fenn, ezeken továbbá mesebeli lényeket, epizódokat a szútrából mutattak be, oktatási céllal az írás tudatlanoknak, ugyanúgy ahogyan az európai székesegyházak színes üvegablakai mesélnek történeteket a Bibliából a híveknek.

Egészen a 14. századig használták aktívan ezeket a barlangokat, majd elnéptelenedtek. Mígnem Wang Yuan-lu fedezte fel őket a 20. században. A leggazdagabb barlangban 40 tekercset, bronzszobrokat és selyemképeket találtak. Ez a páratlan felfedezés elegendő volt ahhoz, hogy megkezdődjön a barlangrendszer feltárása. A régészeti kutatások 1949-től egészen napjainkig hoznak új eredményeket, de ha nem így lenne, és nem adna páratlan értékű kincseket a múltból, akkor is érdemes a hely hangulatáért elutazni ide. Hol máshol lehetnénk ilyen közel az élet körforgásához, mint a föld belsejében, Buddha szentélyében?