Nyomornegyedek a nagyvilágban

Jó néhány iroda szervez olyan utazásokat, melyek fő attrakciója egy-egy nyomornegyedben tett látogatás. Sőt, találhatunk már szállodai szobát is újabban nem tenger parti, hanem gettóra néző panorámával. Természetesen ezeken a helyeken kizárólag helyi vezetővel tehetünk egy sétát, ami még így is ijesztő program, ugyanis nem egy helyen a nagyvilágban, ezek a nyomornegyedek olyannyira gyorsan „fejlődnek”, hogy már összeérve, nyomorvárosokat hoznak létre. Aki egy ilyen utazáson töri a fejét, arra kell készülnie, hogy beérve ezekbe az elszigetelt városrészekbe, teljesen megszűnik a kapcsolat a civilizált világgal, se mentő, se rendőr, de még tűzoltó sem kockáztatja meg, hogy betegye ide a lábát. Ahogyan közvilágítás, ivóvíz és csatorna sincs, emiatt viszont terjed mindenféle jobb helyeken már elfeledettnek hitt fertőző betegség is Mégis, miért vágyunk ilyen helyekre?

Mindenkit más hajt a gettókba

Van, aki egy-egy filmben látott élményét akarja testközelből átélni, sokan szimplán az utazásaik részeként szeretnék megismerni az adott várost, és ha már ez is hozzá tartozik, akkor szeretne bepillantást nyerni a helyiek életébe. Sokan mások adakozni szeretnek, ezzel segítve az itt élőket, akik közül sokaknak a guberálásból összekeresett kis jövedelmük nagyobbik része az így kapott támogatás. Jellemzően ezek a telepek a nagyvárosok és az őket körül vevő szeméttelepek között nőnek ki a földből, de nem elhanyagolható tény, hogy a világ számos pontján adnak otthont a nincsteleneknek a temetők, vagy vasúti bevezető pályaudvar szakaszok.

700 favela Rio de Janeiroban

A kevésbé vállalkozó szellemű, de kíváncsi turistának kínálnak szállást a brazíliai Rio de Janeiróban. A nyüzsgő nagyvárost már mintegy 700 aprócska tákolmányokból emelt nyomor negyed fogja közre, ezek egyikében működik a Favelinha szálló, mely megnyitása óta telt házzal üzemel. A 700 favela, vagyis nyomornegyed mintegy másfél millió ember otthona, saját törvényekkel és szokásokkal. Akik itt szállnak meg, egy rövid időre részesei lehetnek az ottaniak minden napjainak, láthatják, ahogyan anyák terelgetik gyermekeiket, ahogyan az ott élők meglepően kreatív módon újra hasznosítják a nagyváros szemetét. Bizony, részesei lehetünk annak, ahogyan ezek az emberek szinte túlélik a szegénységet. Ám sokan ebből a szegénységből kis leleményességgel és vállalkozó szellemmel is képesek hatalmas üzletet csinálni!

Valóságséta a nyomorba – Dharavi - India

Indiában néhány utazási iroda felismerte, mekkora üzlet van a turisták kíváncsiságában és szervezett túrákat is indítanak a Bombay városában található Dharaviba. Nem kevesebbet ígérnek, mint „valóság sétát” a nyomorba. Ezt a gettót kis létszámú, maximum öt fős csoportokban, túra vezetővel lehet bejárni. Ugyan itt is a mérhetetlen szegénységet láthatjuk, de tudnunk kell, hogy valójában nagyon kispénzű indiai vállalkozók utcáin járunk, akik között kifőzdéstől, a fodrászon keresztül az utcai árusokon át a fogászig, mindenféle szolgáltató megtalálható, és európai mércével aprópénzért igénybe is vehetjük szolgáltatásaikat, ha elég merészek vagyunk. Minden esetre tartsuk szem előtt, hogy biztonságunk érdekében ne fotózzunk, és ne viselkedjünk feltűnően. Ne zavarjuk meg a helyiek életét - ezt persze bárhol járunk is, érdemes betartani!

Egy gigantikus nyomornegyed – Soweto

Ki gondolná, hogy a gettók létezése nem is annyira új keletű, és ami ennél is meglepőbb, hogy létezik egy, amelynek a történelme egészen 192-ig nyúlik vissza és a mai napig lakják! A Dél-afrikai Köztársaságbeli, Johannesburg történelmének része a Sowetó, ebben a gigantikus nyomornegyedben az elmúlt, lassan közel száz évben a lakók száma elérte Magyarország lakosságának a felét. Generációk élik, élték le itt nyomorúságos sorsukat, amire oly sokan voltak már kíváncsiak, hogy mintegy 800 idegenvezető segítségével szerveznek ide utakat. Az itt élők számára olyannyira természetes ez már, hogy az idelátogatókat otthonaikba is beengedik. Sőt, az ide szervezett kirándulások bevételeinek egy részét az itt élők megsegítésére fordítják.

Halottak városa – Qarava

Eddig is láthattuk, hogy a társadalom perifériájára szorultak nem válogatnak abban, hol éljék le az életüket. Így talán az sem meglepő, hogy ami sokak számára a végső nyughelyet jelenti, az mások életének a színtere is. Egyiptomban, különös módon a nyomorban élők, akiknek száma becslések szerint akár öt millió is lehet, a szeméttelepek helyett a temetőket választották otthonaikul. A Halottak Városába azaz Qaravaba ellátogatókat különös kép fogadja. Túl a mocskon és a szeméten, orrunkat a bűz facsarja. Ez nem annyira szokatlan a helyieknek, akik, ha halottaikat látogatják, a sírok között felállított bódék és a sírokon játszó gyerekek, a munka nélkül tengődő, jobb híján kártyázó felnőttek között gondozzák a sírokat. Bármennyire is nyomasztó, mégis virágzó ága ez a turizmusnak. Izgalmas és egyben megnyugtató a tudat, hogy túra vezetőinkkel biztonságban láthatjuk azt, amit a híradóból, filmekből már ismerünk, majd szabadon és nyugodt szívvel térhetünk haza.