Lebegő délibáb városok

A délibábvárosok magyarázata egy ritka délibábtípus az úgy nevezett felső délibáb, amikor valódinak látszik például egy levegőben lebegő város. Ezt a varázst a levegő hőmérsékletbeli különbsége hozza létre, amikor az alsó légrétegek hidegebbek, mint a felsők, ami gyakran megesik víz, vagy nagy jégtáblák felett. A fénysugarak lefelé hajlanak, ezért a távoli objektumok úgy látszanak, mintha a felettük lévő égbolton lebegnének. Ezek a misztikus délibáb városok néha pár óráig is látszanak, majd nyomtalanul elillannak.

Fata Morgana délibábváros

Az egyik leghíresebb lebegő város a Messinai szorosban, az olasz csizma orra, Calabria és Szicília között található. Ha a körülmények megfelelőek, szellemkastélyok, bástyák és különös tornyok tündérmesébe illő képe lebeg csodálatos módon a tenger feletti levegőben. Az olaszok Fata Morgana-nak hívják e képet, Morgan la Fée, Arthúr király alakváltó tündér féltestvére után.

Hasonló jelenségek láthatók Írország partjainál is. Beszámoltak elvarázsolt, a tenger felett lebegő városokról Atrim, Donegal és Waterford partvidékén is. Égi városok láthatók még Alaszkában és más sarkvidéki területen is. 1880-as évek végén egy Willoughby nevű amerikai aranyásó lefényképezett egy rejtelmes lebegő várost, mely az őslakosok beszámolója szerint minden nyáron felbukkan a Mount Fairweather közelében, Alaszka és a kanadai Yukon határán. A fényképen tisztán kirajzolódnak a házak homlokzatai és a templomtornyok. Willoghby megfigyelését mások is megerősítették. 1889-ben a New York Timesban idézett L.B. French házakat, utcákat és nagy épületeket, mecseteket vagy katedrálisokat látott. Ugyanebben az évben a The Times közölte, hogy a Willoghby fényképén látható város a több mint 4000 kilométerre fekvő, angliai Bristol.

A híres felfedező, az Északi-sark meghódítója, Robert E. Peary szintén találkozott egy lebegő várossal. 1906 júniusában Peary a horizontot vizsgálta a Colgate-fokról, Észak-Amerika nyugati részén, mikor egy ismeretlen szárazföldet vett észre, 200 kilométerre a parttól. „Crocker-földnek” nevezte el a rejtélyes helyet, expedíciója egyik anyagi támogatója után. Peary leírása annyira meggyőző volt, hogy a New York-i Természetrajzi Múzeum a Crocker-föld feltérképezésére expedíciót küldött. Az expedícióval tartó őslakosok kételkedtek, ködnek hívták a jelenséget. Bár ugyanazt a képet látták, mint Peary, a felfedezők felismerték, hogy délibáb csapta be őket.