Istennőkultusz Aphrodité városában

Sok más istennő templomához hasonlóan a helyet eredetileg az ősi Istenanyának szentelték, majd a templomot később, a kereszténység térhódításával keresztény bazilikává alakították át.

Ősidők óta szent hely

Az ásatások és leletek azt jelzik, hogy a város már Kr.e. 5. évezred óta lakott volt. A helyet a templom felépítése előtt már szentnek tartották. A város egyik legrégebbi elnevezése Ninoé, ami valószínűleg Nin istenanyára vonatkozik, aki az ókori világ más pontjain Astatre vagy Istár néven volt ismert. A Kr. e. 1. század végén a város Augustus császár személyes védnöksége alá került, és gazdag kereskedővárossá vált. Híres temploma mellett leginkább kiváló márvány-szobrász iskolája miatt vált híressé. Az iskolában készült szobrokról még Rómába és Észak-Afrikába is került.

A városban egykoron oszlopsoros árkádokkal közrezárt köztér, fényűző fürdők sokasága, zenei előadásoknak helyet adó tanácsterem, gyönyörű szobrok, és egy hatalmas stadion állt. A város stadionja az egyik legszebben fennmaradt a klasszikus korból, 30 000 ülőhelye van, és atlétikai versenyeknek, valamint ünnepségeknek adott otthont a római időkben.

Kultikus rítusok az Aphrodité-templomban

A korábbi szentélyek romjaira épült Aphrodité-templom jellegzetes görög építészet mintát követ. Homlokzatán 8, hosszabbik oldalán pedig 13 oszlop áll. Mint más Aphrodité-szentélyeknél, az imádat részét képezhették a rituális szexuális aktusok papnőkkel, és a templom rabszolganőivel. A cellában volt Aphrodité kultikus szobra, amelynek egyik változatát a múzeumban mutatják be. Ünnepélyes öltözékének elejét, mely elfedi idomait, Aphrodité isteni identitását és mitikus hatalmát jelképező faragásokkal díszítették. A város istennőkultuszának nagy népszerűsége miatt a pogány rítusok még a keresztény korban is fennmaradtak. Körülbelül 500 tájékán azonban keresztény bazilikává alakították a templomot. A korábbi szentélyek keresztény templommá alakítása hasonlóan zajlott mindenhol az egész antik világban.

Hanyatlás és összeomlás

4. és 7. században komoly földrengések rongálták meg a templomot és a várost is elhanyagolták. Az arab betörések, valamint a járványok további hanyatlást okoztak, majd a török-mongol hódítások következtében, az 1400-as években teljesen elnéptelenedett. Aphrodisziasz romjain a 18.század óta folynak ásatások. Jelenleg az új technikák közül alkalmazzák az agora virtuális újjáteremtését, ahol egy számítógép mesterséges intelligenciája határozza meg a virtuális város lakóinak mozgását. Ebbe bepillantva, élethűbb képet kapunk az ókori város életéről.

A cikk az Elveszett városok atlasza című könyv alapján készült.