Erőd vagy templom - egy sumér város titka

Ur (ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett. Mivel egy jelentős csatorna mellett feküdt, volt kikötője is, ennek következtében gazdasági felemelkedés következett be, és hamarosan virágzó kereskedelmi központtá vált. Három királydinasztia is uralkodott itt. A Biblia szerint innen származik Ábrahám.

Ur gazdagságának egy részét a király és a papság tulajdonát képező birtokok jövedelmének, valamint az uralma alá hajtott városoktól beszedett hadisarcnak köszönhette. Felvirágzott a kereskedelem, amelynek révén Sumer befolyása tovább növekedett. Sok díszes sírt töltöttek meg kincsekkel a királyok és királynők számára, akárcsak a város főistene, a sumer holdisten, Nanna templomait. Később az akkád uralkodók elfoglalták a várost, és több háromemeletes templomot is emeltek, köztük a nagy zikkuratot. Az erőd kinézetű toronytemplom ma is szinte érintetlenül áll négyszögletes alapzatán, melynek négy sarka a négy égtáj irányába mutat. A tetején álló lépcsős piramis 15 méterrel magasodik a síkság fölé.

A Kr. e. 3000 táján létrehozott temető kriptasorának mintegy kétezer sírjában föllelt temérdek kincs hihetetlen gazdagságról árulkodott. Mindenütt arany csillogott, minden műtárgy finoman megmunkált, elsőrangú termék volt.

A sírokban hihetetlen kincseket találtak, köztük lazúrral, acháttal, karneollal és más drágakövekkel díszített arany- és ezüsttálakat, edényeket, ékszereket és használati tárgyakat.

Az emberiség a leleményes sumeroknak köszönheti a kereket, az ekét, a városi és a társadalmi szerveződés formáit, valamint az írás tudományát. Ez a vibrálóan eleven kultúra sajnos mégis feledésbe merült, amikor a Közel-Kelet civilizációjának központja Mezopotámiából áttolódott az Iráni-fennsíkra. Miután megváltozott az Eufrátesz folyásának iránya, és a meder eltávolodott a várostól, a hanyatlásnak induló ősi város falait szétmállasztotta, majd betemette a homok.

Ez a cikk az elveszett városok atlasza című könyv alapján készült.