Egy város, ahol 11 órakor harangoznak

Magyarország egyik legszebb városa Kőszeg, a Kőszegi hegység lábánál, 300 m magasan fekszik, pompás hegykoszorúval övezve. A városnak több ezer éves történelme van, a régészeti feltárások csaknem hatezer éves leleteket hoztak a felszínre. Honfoglaláskor őseink már várat, templomot és települést találtak itt. Nevét arról az Árpád-kori várról kapta, melynek romjai az Óház-hegyen ma is láthatók.

Kőszeg 1328-ban királyi város lett, városfalait ekkor kezdték újjáépíteni, megerősíteni. A középkori árucsere főútvonalába eső város földrajzi helyzeténél fogva egyre erősebb szerephez jutott. Az északot déllel összekötő kereskedelmi út, a Borostyán út átszelte Kőszeget is, így a város bekapcsolódott a kereskedelmi vérkeringésbe. A széltől védett, déli lejtőkön messze földön híres szőlőkultúra alakult ki. Kőszeg legfőbb export terméke a Királyvölgyi bor volt. A jó bornak dél felé is nagy piaca volt.

A város határmenti fekvésének köszönhetően stratégiai jelentőségű volt, hol osztrák, hol magyar kézen volt. A magyar időszakban épült a híres Szent Jakab templom, amely falait gyönyörű freskók díszítik. A város gazdasági kapcsolatai ekkor alakultak ki, főleg osztrák, német területekkel. Mátyás király ideje alatt (1482-1491 között) történt meg a vár újjáépítése, késő gótikus, reneszánsz stílusban. Az újabb 1647-ig tartó osztrák birtoklás legfélelmetesebb napjai azok lehettek, amikor 1532-ben 60 000 török támadt a vár ellen, melyet Jurisich Miklós védett néhány száz katonájával és 700 ide menekült jobbággyal. A törökök 25 napi ostrom után sem tudták bevenni a várat. Kőszeg kis erődje páratlan hősiességről tett tanúbizonyságot. Ma is minden nap délelőtt 11 órakor megkondulnak a harangok, emlékezve a történelmi eseményre.

Kőszeget a XVII. Században visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor kapott Kőszeg barokk arculatot. A város gazdaságát kedvezőtlenül érintette, hogy az épülő vasúti fővonal messze elkerülte Kőszeget. A fejlődés megrekedt, azonban épp ezért maradhatott fenn sértetlenül a barokk városkép, előtűnő gótikus és reneszánsz részekkel gazdagodva. A város kihagyhatatlan látnivalói az eklektikus stílusban épült Hős Kapu, melynek íve alatt kitárul a előttünk a pompás harmóniájú Jurisich tér, a gótikus Szent Jakab templom, a hagymasisakos Szent Imre templom, és neogótikus Jézus Szíve templom. Múzeumai a Várban, a Tábornokházban, az Öregtoronyban, az Arany Egyszarvú– és a Fekete Szerecsen–patika épületeiben látogathatók.

A cikk Magyarország száz csodája című könyve(Totem Kiadó) alapján készült.

Képek: www.koszeg.xutazas.hu