Csodás képződmények Magyarországon

A riolittufa egy holdbéli tájra emlékeztető, gyűrött felszínű, kőráncokkal mélyen barázdált, növényzet nélküli pusztaság. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. 

Holdbéli táj

A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Tornyok, indiánsátor formájú kúpok (wigwamok), hihetetlen változatos formáinak tárháza ez a szabdalt völgyoldal. Az ilyen területeket "badland"-nek hívják a földtani irodalomban, terméketlenségük miatt.

Kialakulása

A több millió évvel ezelőtt zajló, erős vulkáni tevékenység következtében a hamu egy vastag, puha riolittufa réteget hozott létre. A tűzhányókitöréseket kísérő kovás oldatok a riolittufa rétegek közé benyomulva helyenként keményebbé tették az egyébként puha kőzetet. A nagyobb esőzések következtében aztán a lazább tufát lehordta a víz, lassan megjelentek a kaptár, cukorsüveg formájú kövek. Magasságuk általában 1-15 méter közötti. Ezek a szilárdabb tufakúpok adtak lehetőséget a későbbi kor emberének az úgynevezett kaptárfülkék kialakítására.

Pusztul a felszíne

A terület teljes bejárása nem javasolt, egyrészt, mert ez a védett természeti érték könnyen málló, így a taposás kárt tesz benne, másrészt, mert a hatalmas kőbarázdák és árkok helyenként a 15-20 méteres mélységet is elérik, és így ezek bizony meglehetősen veszélyesek. Viszont érdemes körbejárni, sőt a völgyön felfelé jönni. Ezzel megóvjuk a tufafelszínt, és veszélytelenül tudjuk élvezni a természet e csodálatos alkotását.

Kaptárfülkék 

A kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egy időben jelentek meg. Használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések, a nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal:

- Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt. Innen származik a kaptárkő elnevezés. 
- Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe.
- A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak.

Különleges kaptárkövek

- Betyár-bújó kaptárkő – Ennek a különleges (Egerszalókon, a Maklány-dűlőn található) kaptárkőnek az elnevezése onnan ered, hogy a riolittufa tömbbe kunyhót vágtak, kő fekhellyel és polcokkal.

- A Cserépváralja határában lévő a Mangó-tetőn található a magyarországi kaptárkövek legnagyobb példánya, melyben 25 fülke található. A déli oldala 12-13 méter magas, szabályos kúp alakú. A nagy kaptárkő közelében, attól keletre található egy kisebb kúp 5 fülkével, melynek egyik oldala kicsit csonka. 

- A kaptárkövek számában, az alakzatok formájában és fülkékben leggazdagabb Szomolya község határa, amely 1960 óta védett terület. A településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek a Kaptár-völgy felé néző lejtőjén nyolc nagyobb, kúp alakú kaptárkövekkel tagolt riolittufa vonulat húzódik. Ez Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpos tömböt (a sorban a IV. számút) a helybeliek Király-székének nevezik. Ezen a búbos kemencéhez hasonlító, egy nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódó tömbön 48 darab fülke található. 

- Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben, a Mész-hegyen két csoportban találhatók kaptárkövek, összesen 22 fülkével. 

Fotó:

Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület honlapja

Egerszalókinfo

Geocaching