Először nézzünk utána, hogy ki is volt ő, aki Drakula karakterét ihlette, és melyek voltak azok a tulajdonságai és tettei, amikből kinőtt azután a rémkultusz. Vlad Drăculea-ról szól a történet, Havasalföld fejedelméről, aki beteges öldöklési hajlamával és kegyetlen gyilkolási módszereivel gyorsan elérte azt, hogy rettegjék őt az ellenségei, és még a közvetlen hozzátartozói is. 1431-ben született Maros megyében, Segesváron, Vlad Dracul fiaként. Mivel apja tagja volt a Zsigmond király alapította Sárkány Lovagrendnek, vezetékneve a Draco szóból eredhet, ami sárkányt jelent. A
„sárkány” is beszédes név lehet egy olyan uralkodó esetében, mint ő, viszont még érdekesebb, hogy román nyelvben a „dracule” kifejezés ördögöt, valamint sátánt is jelent.

A könyvekben és a filmekben való ábrázolásokkal ellentétben nem volt vérszívó, ő a „halál” ízét élvezte, azokat a módszereket, amikkel megszabadult a nemkívánatos személyektől, vagy a csonkításokat, amikkel egy életre megnyomorította az áldozatait. Sok esetben hosszadalmas, rettenetes fájdalmakkal járó kínzási módokat választott, mint a nyúzás, égetés, sütés és főzés (a legendák szerint evett is a tetemekből), élve eltemetés, viszont humánusabb, gyors halállal járó módozatokat is alkalmazott, mint például az akasztást vagy lefejezést. Nem ódzkodott a vakítástól, a nyelvkivágástól, valamint a fülek, orrok és hímvesszők levágásától sem. Később a Ţepeş gúnynevet aggatták rá, ami „karóba húzót” és „felnyársalót” is jelent. Ezzel eljutottunk a legkedveltebb gyilkolási metódusához, a karóba húzáshoz. Többször előfordult, hogy a karóba húzott tetemek közt tivornyázott, és ott költötte el a vacsoráját. Romániában a mai napig Vlad Ţepeşként jelenik meg különböző írott dokumentumokban, és a világ más részein is ezen a néven ismerik és emlegetik.

{KEPGALERIA}

Vlad Ţepeş és Hunyadi Mátyás

Befejezésként még időzzünk egy kicsit a karóba húzó fejedelemnél. Vlad Ţepeş-t 1462-ben sikerült megfosztani hatalmától. II. Mohamed török szultán, szövetkezve a moldvai fejedelemmel, elűzte a tűrhetetlen brutalitású uralkodót, aki Magyarországon keresett menedéket. Hunyadi Mátyástól - akivel korábban szövetséget kötöttek a török fenyegetettség miatt - kért segítséget, viszont a király habozás nélkül börtönbe záratta őt. A rémtettei ellenére Vlad-nak könnyű bűnhődés jutott, a börtönt egy idő után várfogságra váltották, mai szóval élve amolyan házi őrizetté. A budai fogsága 12 éven át tartott, és bizonyos források szerint ez idő alatt bejárása volt a királyi udvarba is.

Sokan nem értették, hogy miért nem kapott a fejedelem szigorúbb büntetést és, hogy miért hagyták egyáltalán életben. Erre egyszerűnek tűnő magyarázatot adtak: Vlad Ţepeş egyik felesége állítólag Mátyás király egyik rokona volt, valamint a magyar uralkodónak politikai stratégiája szempontjából sem állhatott érdekében kivégeztetni a volt havasalföldi vajdát. A fogságból szabadulva Vlad visszakerült Havasalföld trónjára, viszont rá egy évre, 1476-ban a Bukarest melletti, törökök elleni csatában megölték. Az ellenségei lefejezték, majd a fejét elküldték II. Mohamed szultánnak, aki egy karóra szúrta azt, bizonyítva ezzel a Vlad Ţepeş fölött aratott győzelmét.