Babilonban épülhetett a legendás Bábel torony

Babilonról már a Kr. e. 3. évezredből is származnak írásos emlékek. A legenda szerint Noé utódai egy torony építésébe kezdtek, hogy annak teteje a mennyekig érjen. A nagyravágyó kísérletet Isten azzal torolta meg, hogy összezavarta az építők nyelvét, és azok nem értették többé meg egymást. A várost számtalanszor hódították meg, építészeti emlékeit pedig sokszor lerombolták, majd újjáépítetté. Az Eufrátesz és a falakat körbeölelő vizesárok miatt Babilon úgy nézett ki, mintha a vízből emelkedne ki. Állítólag itt álltak azok a híres függőkertek is melyeket Hérodotosz az ókori világ hét csodája között említ.

1982-ben Szaddám Husszein is fényűző palotát építtetett Babilon romjain, de a történelem szele azóta az iraki diktátort is magával ragadta. II. Nabú-kudurri-uszur királyt követve Husszein is saját nevével jelöltette meg az építkezés során felhasznált téglákat. A diktátor többek között egy Eufráteszre néző, hatalmas palotát is felépíttetett. A zikkurát (toronytemplom) formájú épület márványból készült, boltíves kapuk, tornyok és a régi Babilon mindennapi életét ábrázoló falak díszítették. A palotába sosem költöztek be, és Babilon sok régi uralkodójához hasonlóan Szaddam Husszein is eleveztette hatalmát.

Hammurápi uralkodása alatt (Kr.e 1792 – 1750) Babilon a világ egyik legnagyobb városa volt, kimagasló tudományos eredményekkel és jogrendszerrel dicsekedhetett. Hammurápi törvénykönyvén – egy ékírásos fekete sztélén-, nagy részletességgel megfogalmazott törvények, büntetések és a mindennapi élet egyéb aspektusait szabályozó rendelkezések olvashatók. A Hammurápi korabeli Babilon híres volt kifinomult költészetéről, illetve az orvoslás, a matematika, a csillagászat és más természettudományok terén elért rendkívüli eredményeiről.

Hammurápi halála után Babilonra hanyatlás várt. A következő ezer évben számos birodalom, köztük a hettiták és az asszírok is leigázták. Az asszír betolakodók a város falait, templomait és palotáit a földig rombolták. Majd a Kr.e.6. században II. Nabú-kudurri-uszur király az Újbabiloni Birodalom fővárosává tette. Ez alatt a város mérete a kétszeresére nőtt, erős falak és díszes kapuk épültek. Egészen Róma felemelkedéséig Babilon maradt a mediterrán térség legnagyobb városa.

Ez a cikk az Elveszett városok atlasza című könyv alapján készült.