Asszír istenkapuk Ninivében

Ninive óriási város volt, tekintélyt parancsoló városfalaiba 15 kaput építettek. A falak közt mintegy 100 000 ember élt, és ezáltal Ninive volt korának legnagyobb települése. Bár Ninive múltja egészen Kr. e. 1800 körülre vezethető vissza, amikor a város Istár istennő egyik legfontosabb szent helye volt, a város pompás képét csak a későbbi királyok által emelt paloták felépülésével érte el.

Kr. e 880 és 630 között Ninive számos nagy hatalmú asszír uralkodó fővárosa és legfőbb erődítménye volt, köztük Szín-ahhé-eribáé, aki Júdea számos városát meghódította, és megostromolta Jeruzsálemet is. Szín-ahhé-eribá, Ninive leghíresebb uralkodója kibővítette a várost, széles utakat, nagy tereket alakított ki, és grandiózus palotákat, illetve középületeket emeltetett. Uralkodása alatt épült fel számos híd is, valamint egy rendkívül bonyolult csatorna- és vízvezetékrendszer, amellyel a városba szállíttatta a vizet a közeli dombokból.

Szín-ahhé-eribá építtette a városfalat is, amelynek kerülete 12 kilométer volt, és tizenöt, egyé egy asszír istenségről elnevezett kapu vezetett keresztül rajta. A kapuk némelyikét egy párszárnyas bika őrizte, a falakat pedig díszes domborművek díszítették. A falon belül több mint 100 000 ember lakhatott, amivel Ninive korának legnagyobb városai közé tartozott.

Szín-ahhé-eribá leginkább lenyűgöző építkezési terve saját palotájának felépítéséhez készült. A 210x 200 méter alapterületű építménynek 27 kapuja és 80 csarnoka illetve szobája volt. A palota főbejáratát óriási állatok szobrai őrizték, köztük emberfejű szárnyas bikák és bronzból készült oroszlánok. Számos szoba zománcmázas téglaburkolatot kapott, de előfordultak faragott kőből készült díszítő elemek is. A trónterembe vezető bejáratnál álló kolosszális szobron egy ékírásos felirat található, ami Jeruzsálem Kr. e. 701-ben történt ostromát írja le, és amely nagyban eltér a Bibliában olvasható történettől.

Az 1960-as években, miután az iraki kormány felfedezte Szín-ahhé-eribá palotájának rendkívüli értékét, az illetékes minisztérium befedette a területet, és múzeumot alakított ki rajta. A biztonsági hiányosságokból adódóan azonban a régi domborművek számos darabját kicsempészték a területről, és a régiségpiacon értékesítették, így a médek és a babiloniak által megkezdett romboló tevékenység tovább folytatódhatott.