Tehetséges művész

Leonardo rendkívüli rajztehetségét már gyermekkorában felfedezte édesapja, aki taníttatta, és ennek köszönhetően már húszas évei végére ismert festő lett. Ránk maradt tanulmányai azt igazolják, hogy képeihez, mielőtt végleges formájukat elnyerték, számos tanulmányt készített. Kortársai közül egyetlenegy művésznek sem maradt fenn olyan terjedelmes, autentikus grafikai életműve, mint Leonardonak. Hitvallása szerint a festészet a legmagasabb szintű tudomány, amely „kiterjed a természet minden művének a felületére, színére és alakzatára”.

Befejezetlen művek

Sokoldalúan tehetséges, érdeklődési köre mondhatni határtalan. Leonardo da Vinci egyszerre volt szobrász és festő, hadi mérnök és építész, a tudomány minden területét, köztük az anatómiát kutató művész. Törekedett a tökéletességre, igényes volt önmagával szemben. Azonban csak kevés művét fejezte be. Sok mindenbe belekezdett, s aztán abbahagyta. Legnagyobb művei közül például befejezetlenül hagyta falfreskóját, az Anghiari csata megfestését. Ugyanígy „Az emberi alakról” címmel írt könyvét sem fejezte be.

Fürkésző kutató, tudós

Miközben Leonardo harmincas éveiben igyekezett megalapozni udvari festői pozícióját, terjedelmes feljegyzésekbe kezdett szinte minden tudomány területén. Ebből az időszakból származó technikai, művészi és tudományos rajzai mellett fellelhetők fantasztikus jellegűek is. Megfigyelte a madarak repülését, tanulmányozta a repülés aerodinamikáját és a szárnyak szerkezetét. A repülés gondolatától nem tudott szabadulni: „Ha egyszer megízlelted a repülést, utána úgy fogsz járni a földön, hogy a szemed az eget fürkészi, mert ott voltál fent és oda vágysz vissza.” Számos repülőszerkezet-vázlatot készített. Leonardo maga is tudta, hogy mennyire kétséges ezek valódi működése, mégis hajtotta a kíváncsiság és a képzelet ereje. Tanulmányaival és terveivel messze túllépte a kor technikai lehetőségeit.