Jó dolog álmodozni egy szexis férfiról

Azt hihetnénk, ezek a vérbő sztorik egy hasonlóan kalandos életet élő fiatal nő tollából kerülnek a papírra. Ehhez képest szerzőjük, Jilly Cooper egyfelől 74 éves, másfelől 50 éve ugyannak a férfinak a felesége.
A romantikus regények angol nagyasszonya híres arról, hogy nem használ számítógépet.
– Tudom, tudom, már rég át kellett volna térnem a laptopra – mondja. – De Monica, az írógépem azóta hűséges társam, amióta megszülett a Lovasok, rajta írtam az összes regényemet, és még soha nem hagyott cserben!

A Lovasok volt Mrs Cooper első regénye, és hajszál híján nem lett belőle semmi, miután az akkor még pályakezdő írónő nagy ügyesen ott felejtette a kéziratát egy buszon. Ha már akkor, 1985-ben is léteztek volna laptopok, ez a baleset nem történik meg (ámbátor egy laptopot is el lehet hagyni), és az írónő pályája talán másként alakul. Bár ki tudja, talán az eredeti Lovasok kevésbé volt izgalmas annál, amely végül a könyvesboltokba, majd a sikerlisták élére került – hasonlóan Jilly Cooper összes későbbi könyvéhez. Ami nem csoda, hiszen a regényei fordulatosak, mulatságosak, szabadszájúak és erotikusak. Az olvasóban joggal merül fel a kérdés, vajon a szexjelenetek gondos kutatómunka és személyes tapasztalatgyűjtéd eredményeként születnek-e meg, ilyesmit azonban senki nem mer megkérdezni egy olyan idős hölgytől, aki hamarosan az aranylakodalmát ünnepelheti. Jilly férfialakjai mindenesetre lélegzetelállítóan jóképűek, és hihetetlen dolgokat produkálnak az ágyban.
– Tizennégy éves, kövér kislány korom óta nagy csodálattal adózom a szépségnek. Szerintem a történetet is előreviszi, ha a szereplők jól néznek ki. És hogy mi tesz szexissé egy férfit? Vannak férfiak, akik tudják, hogy kell bánni a lovakkal, más férfiak pedig azt tudják, hogyan kell bánni a nőkkel. A szexis férfiak nagyon kiszámíthatatlanok tudnak ám lenni! A férjem, Leo is teljesen kiszámíthatatlan, soha nem tudom, mire számítsak nála. Ez pedig nagyon érdekes.

Leo, az írónő férje különleges személyiség lehet: Jilly nyolcéves korában találkozott vele egy gyerekzsúron, ahol a fiú azzal nyűgözte le, hogy zselével dobálta a többi gyereket. 1961-ben házasodtak össze, és azóta is együtt élnek. Jilly első könyve arról szólt, hogyan őrizzük meg a házasságunkat, és ezek szerint valóban tudja a választ. Bár a mutatós férfiakat azóta is szívesen nézegeti.
– Az ír férfiak kimondottan szexisek, főleg a hangjuk! Ott van például Pierce Brosnan, ő tényleg csodálatos! Egyszer hihetetlen dolog történt velem egy lovaspóló-meccsen. Ott üldögéltem a fiammal, Felix-szel, amikor ez a gyönyörű férfi elsétált mellettem, megérintette a vállamat, azt mondta: Imádom az írásait! – aztán továbbsodródott. Hetekig, hónapokig nem tértem magamhoz!

Lenyűgöző az egyébként meglepően fiatalos írónő őszinte lelkesedése a másik nem iránt. Ki tudja, talán ennek köszönheti a fiatalosságát?
– Persze, ma már öreg vagyok, semmi esélyem, de azért némi öröm még nekem is jár, nem? Vidéken élek, úgyhogy egyébként nem látok mást, csak rókákat meg borzokat. Olyan jó dolog álmodozni egy igazán lenyűgöző férfiról! Mondjuk olyanról, mint Colin Firth. Egyébként vele is összefutottam egy lovasversenyen.

És vajon mi a helyzet Vilmos herceggel? Ő igazán kiváló főhőse lenne egy Jilly Cooper regénynek, hiszen olyan magas és jó külsejű.
– A menyem találkozott vele a múltkoriban egy partin, és azt meséli, nagyon kedves volt és nagyon jól nézett ki. Sosem felejtem el Diana hercegnőt, a wales-i gárda egyik partiján ismertem meg még azelőtt, hogy hozzáment volna Charles-hoz. Előttem sétált végig a talpig piros egyenruhába öltözött, délceg fiúk sorfala előtt. Amikor egy különösen jóképű példányhoz ért, talákozott a tekintetük, és láttam, ahogy Diana mélyen elvörösödik. Tizennyolc éves volt, és teljesen érzéki. Rögtön eszembe is jutott, Istenem, a férjének lesz elég dolga, hogy megőrizze! Aztán ugye pont fordítva történt…

A kékvérű társaság és a lovaspóló exkluzív világa elengedhetetlen része a Jilly Cooper regényeknek. Egyik legvonzóbb és legellentmondásosabb főhőse, a számos kötetben visszatérő Rupert Campbell-Black alakját a brit trónörökös feleségének előző férje, a hölgytársaságban nagy népszerűségnek örvendő Andrew Parker Bowles inspirálta. RCB, ahogyan sokan emlegetik, a magyarul most megjelent Pandorában is fontos szerepet játszik. A regény egyik szereplője, Emerald örökbe fogadott gyerek, aki felkutatja vér szerinti szüleit, és ennek mélyreható következményei lesznek. Az írónő személyes érintettsége itt is tetten érhető, hiszen férjével nem lehetett saját gyerekük, ezért örökbe fogadtak és kislányt és egy kisfiút, Emilyt és Felixet.
– Mindig lenyűgöztek az olyan történetek, ahol a gyerekek felnőttként ismerik meg az igazi szüleiket. Ennek persze nem lenne szabad kiábrándó élménynek lennie, gyakran mégis az. A mieink soha nem találkoztak a vér szerinti szüleikkel, aminek örülök, mert szerintem az ilyesmi óriási fájdalmat okoz az örökbe fogadó szülőknek. Mi mindig úgy neveltük őket, hogy bármikor számíthatnak ránk. És a gyerekeink tényleg édesek voltak, soha nem vágtak olyasmit a fejünkhöz, hogy bezzeg az igazi anyukám nem tett volna ilyet!

Hogy Emerald a maga szülőkeresési akciójával milyen váratlan események láncolatát indítja el, az kiderül a Pandora című regényből.
Idekattintva beleolvashatsz! >>