Józsik és A Béla

Egyszerűen nem lehetsz két emberbe szerelmes. Vannak a "Józsik" és a "Bélák". Na de előbb vagy utóbb úgyis otthagyod a Józsit, ha neked a Béla kell. Mert Bélából csak egy van – igaz, nehéz felismerni. Még az is előfordulhat, hogy ott van előtted, de mégsem veszed észre. A Józsik azonban azok a pasik, akikkel életed során találkozol, ám a Béla az külön kosár. De ha valaki kitartóan teper, és bebizonyítja, hogy nem egy szerencsétlen Jóska, akkor akár Bélává is válhat – a szemedben.

Amikor a „muszáj” nagy úr

Vannak azok a nők, akik beérik a Jóskával, mert az olyan egyszerű. Nem felel meg az elvárásaiknak, de ettől függetlenül mégis bevállalják. Hogy miért? Mert muszáj, hogy legyen mellettük valaki. Mert mit szól a társadalom, mit szólnak a szülők, a barátok. Aztán már nem is tudják, miért tengetik életüket a Jóska mellett, csak egy dologban biztosak: boldogtalanok. Sőt, nem is kicsit.

Aztán vannak azok a nők, akik várnak a Bélára, de az odavezető úton álldogáló Jóskákkal is kezdenek valamit. Legalább addig sem haladnak egyedül az úton. Na de mi van olyankor, ha leragadnak félúton az egyik Józsival? Akkor maradnak ott, ahol voltak és sohasem jutnak el a Bélához. Az életük arról fog szólni, hogy „ugyan milyen életük lett volna, ha tovább lépnek, ha kitartanak, és nem csábulnak el?”. De hát ez van, gyakran késő az ébredés.
Van olyan nő is, aki jó úton halad a saját Bélája felé, de útközben jön egy kitartó Jóska, aki addig harcol, amíg hipnózisba nem tudja ejteni, amivel eléri, hogy elhiggye: csak is rá van szükség. Csak mert kitartó. Csak mert milyen jó fej. Aztán a nő belemegy a játékba. És egyszer csak azon veszi észre magát, hogy Kitartó Jóska az élete része lesz. Innentől kezdve pedig éli jól megszokott életét egy kitartó ember mellett, aki lehet, hogy nem is az igazi. Azt mondja önmagának, hogy szerelmes, de mi van akkor, ha mégsem.. Hipnózisban él.

Csernus egyik előadásában elmondja: Az emberek egy párkapcsolat első hetében meg tudják állapítani, hogy az a valaki, aki mellettük van, valóban az-e, akivel valójában lennünk kell. Sokan persze maradnak a szokásos, „majd megváltozik” sémánál.

A kérdés a következő: valóban erre van szükség?

A másoknak szóló tanácsok tartalmilag a következők: „Ne válogass, érd be azzal, aki jön. Becsüld meg, és legyél boldog.” Na, most az egész dugába dől a második mondatnál. Mert mi van olyankor, ha speciel nem vagy hajlandó beérni azzal, aki jön. Inkább mész, ha kell egyedül az úton, de téged aztán nem érdekel. Legalább addig is csend van. Maximum skizofrénné válsz, de legalább megismered önmagad. Onnantól pedig, ha megismerted magad, meg tanulod szeretni a belső énedet, így pedig már nem lesz probléma.

Észre sem veszed, hogy már ott vagy a célnál, ott vár a Béla, és neked már csak át kell vágnod a piros szalagot a finisben. Időközben megismerted és megszeretted magad, így kiküszöböltél egy problémát – hiszen sok kapcsolatot az öl meg, hogy saját magadat nem szereted igazán, és ez kihat mindenre. Ha hiszed, ha nem. Mert ha nem vagy biztos magadban, akkor önbizalomhiányban szenvedsz, onnantól pedig jön a szörny, akinek még a szeme is zöld, és az egész elromlott.

Szóval csajok ne aggódjatok, ha a Béláig tartó utat egyedül kell megtennetek. Nem szabad. Használjátok ki az utat, építsétek fel a karriereteket, csináljátok azt, ami fontos nektek, ismerjétek meg magatokat, de nehogy összeroskadjatok. Nem szabad! Legfőképpen ne keressetek Béla pótló Jóskákat. Nincs értelme.

De mi van olyankor, ha ott a Béla, de azt sem tudja, mit akar?

Ezzel még nincs is semmi probléma, hiszen te sem tudod. Viszont akad egy vetélytársa. Valaki, aki ugyanúgy esélyes a „Béla” címre. Csak egy apró különbség van a kettő között. Az egyik Béla, amíg gondolkozik, hogy valójában téged akar-e, addig a másik cselekszik. De mi van olyankor, ha rossz embert választasz Bélának? Nem azt, akit valójában kellett volna? Csak nézd meg a világot, amiben élünk. Mindenki borzalmas kapcsolatban él, válásoktól hangos a média és az ismeretségi köröd magánélete is, egyszóval fel van adva a lecke. Egy dologtól nem szabad tartanod. Ez pedig az, hogy nem a megfelelő Bélát választod. Hidd el, a sors segít.

Tudjátok, az én elméletem az, hogy aki az életed részévé kell, hogy váljon, az úgyis az lesz. A kérdés az, hogy beéred-e egy Jóskával, vagy hiszel abban, hogy egyszer jön a Béla. Lehet, hogy valakit Te teszel Bélává, de sohasem lehet tudni. Lehet, hogy egy szép napon ott áll majd előtted Béla. Tökéletesen, úgy, ahogy azt elképzelted. Velem ez megtörtént. Minden tökéletes volt. Ott állt előttem teljes valójában a Béla. Ő született Béla. Az én Bélám. De rá kellett jönnöm valamire. Az, hogy az én Bélám volt, az nem jelenti azt, hogy én az ő Juliskája vagyok. Fájdalmas volt a felismerés. De ez van.

Szóval mi van akkor, ha nem Te vagy az, aki neki kell. Olyankor mit lépsz? Kitartasz mellette, mert annyira tökéletes? Mert ő a Béla? Lehet, hogy jobb, ha adsz esélyt másnak. Valakinek, aki igenis teper azért, hogy a Jóska kosárból kikerüljön. Valakinek, aki már félúton van. Valakinek, aki mindig is ott volt az úton, csak éppen nem vetted észre. Valaki, aki folyamatosan melletted volt, mint egy őrangyal, és segítette az utadat.

A döntés a Te kezedben van.
Jóska vagy Béla.