Első randizó lettem...

1. Hogyan viselkedjünk az első randin? Felkészülés a nagy napra!

Nos, az első randim előtt elolvastam gyorsan néhány szakkönyvet ezzel kapcsolatban és arra jutottam, hogy minden szerző azt plántálja belém, legyek titokzatos, visszafogott, csendes és nőies, magyarul: ne önmagam. Nem hiszem, hogy jót teszek azzal, ha félrevezetem randi partnerem ezekkel a manipulációs trükkökkel. Ha nem tetszik neki a stílusom, legalább kiszűrtem egy versenyzőt. Másrészt viszont, jobban aggasztott az, hogy ő nem fog tetszeni nekem. 

Van azonban néhány alapszabály, amit érdemes megfogadni az első találkozás idejére:

- ne mondj el magadról mindent. A kitárulkozás veszélyes lehet! Pl. ki tudja, talán az ismeretlen ismerős az Apeh alkalmazásában tevékenykedik és épp a feketevágások listáját bővíti.

- ne légy túl kihívó, hiperszexis, mert még azt hiszi rólad, hogy egyéjszakás kalandra hajtasz. Ellenben, ha mégis ez lenne a cél, tegyél csak ki mindent, bátran!

- légy laza, ne erőlködj, ne akard Sasjóskát lesöpörni a pályáról és sokkal okosabbnak látszani, mint amennyire az vagy. Félre a kisebbségi érzésekkel! Először is, ez nem felvételi beszélgetés. Másodszor pedig nem feltétlenül az a vonzó, ha valaki az atomfizika elméleteivel villog. Felületes tudás esetén pedig vérciki olyan dolgokkal vagánykodni, amit csak érintőlegesen tapasztaltunk, pl. tegnap pont elolvastam a Blikk címlapján egy vezércímet... ráadásul a vezércímek gyakran félrevezetőek! Hoppá! Gondolj csak Bridget Jones-ra: „Hát nem szörnyű, mi megy Csecsenföldön?” Vastagon leszarom!” Na ugye...

- mindenképpen Te válassz helyszínt az első találkozáshoz! Tartsd fenn magadnak a bizalmatlanság előjogát, vigyázz magadra! Ezt bátran közölheted is randi partnereddel, no persze csak finoman, hogy valójában csak körültekintő szeretnél lenni és ezáltal jobban fogod magad érezni a társaságában. Ennyit azért csak megér, hogy te jelöld ki a helyszínt! Ugye nem a lakásodra fogod felhívni és nem a város másik végébe szervezed, ami az ő lakhelyéhez esik közelebb? Ülj közel a vészkijárathoz, és kérj meg egy ismerőst, hogy telefonáljon rád, úgy negyven perc elteltével. Így még könnyen kimentheted magad, ha minden balul sülne el.

- nem kell hirtelen bemagolni Magyarország összes bortermő vidékének nevét és azok borait, ha épp egy borásszal hoz össze a sors. Vállald fel azt is, amiben nem vagy eléggé tájékozott! Hiszen nem lehetsz mindenben otthon, és nyilván vannak olyan területek az életben, amihez viszont te értesz jobban. Az ismerkedés lényege éppen az, hogy élményeket, információkat cseréljünk egymással. Szóval csak nyugi.

- hétvégére nem érdemes randit szervezni, mert akár az egész hétvégénket tönkre teheti egy esetleges kellemetlen intermezzo...

2. Lehet-e rutint szerezni a randizásban?

Természetesen lehet. Nyilván, ha már eleget randiztál. Én úgy szerveztem a találkozóimat, hogy egymás utáni napokra estek. Hét végére máris rengeteg új élmény birtokába kerültem, így volt mit kitárgyalni a csajokkal, volt min röhögni, és nem éreztem azt, hogy megbántam volna a találkozókat.

Tapasztalatok: a férfiak ugyanúgy beszarnak, a randi szó hallatán izzadni kezd a tenyerük, aggódnak, hogy vajon milyen benyomást keltenek. E téren nincs túl nagy különbség a két nem között. Mivel mindenki más és más, lehet, hogy pont olyasvalakit fogsz majd ki, aki teljesen lazára veszi a figurát, és nem erőltet rád semmit. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy netán egy kapcsolatra kiéhezett remetével hoz majd össze a sors, aki úgy rád nyomul, hogy képtelenség lesz lerázni. Sohasem tudhatod.

Nyilván sokkal megnyugtatóbb, ha már láttad az illetőt személyesen, mint egy fotó alapján eldönteni, tetszik-e neked. Az online társkereső oldalak bemutatkozóiban leírtak viszonylag azért jól tükröznek egy adott személyiséget. A kigyúrt csippendélfiúktól, akiknek negyven kilós fukszok lógnak a nyakában, ne várj túl sokat. Bár, ha épp ez az eseted... hát hajrá!


3. Mikor adj neki még egy esélyt?

Nekem eddig szerencsém volt, talán mert jó szűrőt alkalmaztam a társkereső oldalakon, ahol regisztráltam magam. Sosem jelentkeztem be a fiúknál, mindig ők írtak nekem, én pedig csak válogattam. Egyáltalán nem kell válaszolni minden érdeklődőnek.

Kicsit olyan ez, mint a halpiac. A rossz áruval nem kell foglalkozni és egyátalán nem vagy köteles megindokolni, hogy miért.

Idézőjelesen mondom, az általam választott alanyok nagy része vette a lapot, ha finoman visszautasítottam őket, vagy megértően elfogadták az „értékellek, mint embert, de legyünk inkább barátok” örökzöld lekoptató szöveget. Olyan is akadt köztük, akivel remek barátsággá alakult a kezdetben erőltetett randizunk időszak, miután diszkréten elküldtem szegényt más nők irányába. Miután megkönnyebbült, hogy már nincs miért bizonyítania, erőlködnie, hogy megszerezzen magának, az esélytelenek nyugalmával felruházkodva, hirtelen tök jófej, értelmes sráccá alakult át a kezdetben még bénázó, szerencsétlenkedő és már-már agresszíven nyomuló férfipéldány.

Tanulság: olyanoknak érdemes adni még egy esélyt, akik a „különben tetszene” kategóriába esnek. Ha másodszor, sőt harmadszor sem oldódik a helyzet, vagy kiderül, hogy a srác relatíve tényleg egy idióta barom, akkor jobb lesz tovább nézelődni.


4. Mikor ne találkozz vele többé?

Ha már az első találkozón ilyen kérdésekkel bombáz, talán érdemes lenne hanyagolnod az illetőt:

- mennyit keresel?
- kire szavaztál?
- hiszel istenben?
- hány éves is vagy pontosan?
- mi a pontos címed?
- ha annak ellenére, hogy határozottan közölted, hogy jutsz majd haza, másodszor is megkérdezi, hogy hazavihet -e?
- hányszor voltál életedben templomban?
- igaziak a melleid?
- eljössz velem a fidesz, vagy mszp nagygyűlésre?
- miből vetted a kocsidat?
- vezethetem a kocsidat?
- fizetnél most te? Csak a kártyámon van pénz, később megadom!
- hány pasival jártál eddig?
- felmehetek hozzád?
- feljössz hozzám?
- nem akarsz egy matricát a kocsidra? Tudok adni egyet: „ne dudálj, küzdj!” felirattal!
- nem akarnád szőkére festetni a hajad?
- nem kéne leadnod néhány kilót?